5. Fejezet

Amint visszatértünk a kiinduló hely környékére (koordináták É.sz. 46⁰.46′.47″. K.h. 23⁰.30′.51″.) megfigyelünk egy másik helyi igen különleges vízi állatot, amelyek nagylétszámban található az itteni zátonyok környékén, az eddigi feljegyzett vízi állatokkal együtt mint, nummullitek, osztriga kagylók, óriás szörbencs, csipde kagylók.

Tüskebörüek. (tüsköncök)

Tüskésbörüeken belül a tengeri sün osztály legelterjedtebb faj. A kedvenc helyük a tengerfenék, homokba vagy a sziklákra fúrják magukat. Testük gömbölyded vagy lapos, méretük változatos. Kedvenc eledelük a moszatok. A testüket vagy a vázukat tüskék borítják. Több száz apró átlátszó csőtalpak, vagy csőlábak nyúlnak ki a tüskék mellett. Ezeknek fontos szerepük van a mozgásban az etetésben és a légzésben, de ugyan ezeket használják az aljzathoz való rögzítéshez. A tüskék hosszúsága lehet kétszer is nagyobb, mint a vázuk, nagyon változatosak, hegyesek, kehely, vagy kiszélesedő végűek, és nagyon mozgékonyak, minden irányban mozgathatók. Ezek egy nagyon régi korból származnak, Ordovicium.488-443,7 millió évvel ezelőtti vízi élőlények. Mint általában minden más tengeri vízi élőlény osztájában nagyon elterjedt a világ óceánjai és tengereiben. A különbség, közöttük, a szervezet alakja, és táplálkozási szerv felépítése. Ezekből a szempontokból nagyon bonyolult a felépítésük és működési szerveik éppen ezért nem részletezem itt, most csak megfigyeljük a fontosabb tevékenységeiket életmódjukat ezen a környéken a korallzátonyok körül. A tengeri sünök felépítés szempontjából vannak szabályos tengeri sünök, amelyek inkább a sziklás aljzatban húzódnak meg, a tüskéjük is nagyobbak, és szabálytalan tengeri sünök, amelyek a homokos aljzatban találhatók, az alakjuk, lapított a vázuk, mint egy korong. Tüskéjük kisebbek, olyan, mint valami barnásvöröses bársonyszérű bevonat. Ezen helyen található korallzátonyok többségének, szerkezete durva mészkő, mész kőzetek, és agyagos márga, több szabályos tengeri sünt faj kedveli ezt a környezetet. Ezek közül feljegyzünk egy néhányat, méretük, és alakzatjuk után, amelyek nagy számos telepeket alkotnak. A faj és nevét (Cidaris félék) csak a XVIII.sz. kapja és nagy mennyiségben található ezen a környéken, bizonyítéként a megtalált nagylétszámú kövületek gyűjteménye.

Szabályos tengeri sün-Kerekded. Átmérője 80 mm, magassága 45 mm.

Szív alakú tengeri sün. Átmérője 64-67 mm, magassága 45 mm.

Kerekded tojás alakú. Átmérője 70 mm. Magassága 65 mm.

De azért még vannak kissebek vagy nagyobbak, függ a fejlettségi koruktól is. Ami jellemző rájuk a tüskéjük rendkívül hosszúak és karcsú, kétszer akkora, mint a testük mérete. A szájnyílás mezője a váz alsó rész közepén található, a rágó készülékkel együtt az öt véső alakú foggal. Ezen a részen a tüskék kisebbek és világosabbak a többinél, többnyire a táplálkozást segítik. A tüske színezete nagyon változó, sötét fekete, sötét barnavörös vagy szalmasárga, de a színeket a környék ökoszisztémája is meghatározhatja, vagy a behatoló napfény is, ezek hatására megváltoztathatják a tüske színeit. A szájnyílás mezője a tengeri sünök sebezhető pontja, az ellensége a tengeri csillag, amely ki is használja ezt a lehetőséget. A táplálkozásuk: tengeri mohákat, algákat. tengeri szivacsokat, elhalt rákokat vagy halak maradványait is fogyasztják. A farnyílásuk a tengeri sünöknek általában a vázuk felső részének középen van. A tüskék között megfigyelhető valami mozgó nyüzsgő kisseb három ágú fogók (pedicelláriák) mintha csak élősködők lennének, de ezek a tengeri sün szervezetének része és különösen egyesek méreg fogók, amivel elkábítják és megfogják a kisebb vízi élőlényeket, amelyek a tüskék közé merészkednek. A tüskék között található számtalan vékonyfalú lábacska, csőtalpak, melyek az oxigén ellátást is biztosítják. Amit nagyon kedvelnek azok, a kisebb sziklaüregek, ahova oda is rögzítik magukat. Egyesek kagyló gyűjtögetők is, amelyeket magukkal cipelnek, ami mögé meghúzódnak, vagy elbújnak. A tömeges számuk a tengeri sün fajoknak, a fennmaradásuk és szaporodásuk annak tulajdonítható, hogy váltivarú faj, ami azt jelenti mikor egy szaporodási időszakban egy példány 20 millió lárvát képes termelni. A csirasejtek, különböző neműek, a vízben találkoznak, amelyek, ha nem estek prédául más vízi állatnak.

Szabálytalan tengeri sün.

Itt ezen a helyen a zátonyokon a többi tengeri sün között nem figyelhetünk meg egyetlen példányt sem, ezért körül vitorlázunk a környékén, addig is a bőséges alkalmat kihasználjuk és megfigyeljük, feljegyezzük az utunk alatt elénk táruló sekély tengert, vízi növényekkel, meg az előbukkanó vízi állatokkal.  De a célunk az, hogy megkeressük a homokosabb tengerfenéki részeket, zátonyokat, ahol a víz nem olyan mély. Először Nyugat fele indulunk. Az időjárás kedvező, enyhén fúj a szél, amit ki is használunk. A sekély víz minden irányban tele van búja növényzettel, zöldmoszatokkal, algákkal, egyes helyeken barnamoszatokkal, amelyek inkább sárgászöldek, a víz felszínen mintha nagyobb és kisebb hosszúkás vagy kerek hólyagocskákkal a növények végén, amelyek tartják, hogy el ne merüljenek, de ez csak látszat, mert ezek a növények, algák és a víz fenekére rögzítik magukat. Egyes vízi állatnak táplálék másoknak menedék. Néha előbukkan egy- egy sziklás zátony, mészkőzetek meg mohócok, korallok, tengeri szivacsok. Néhány részen nagy kerek zöld levelek, fehér meg rózsaszín, vagy bíboros virágokkal. A vízben megfigyelhetünk nagyobb és kisebb, kagylókat, csigákat, rákokat, halakat. A színük és formájuk rendkívül szépek és változatosak. A csigák nagyon színpompásak, egyesek torony csigák vagy kúp alakúak, de vannak kerek, sőt lapos csigák. A csigaházuk pompásak, talán megegyeztek, hogy a házuk mind balról jobbra csavarodik kifelé.  Az egyik fehér barna csíkos, vörös vagy ibolyaszínű, vannak pöttyösek és tüskések. Egyes csigaházakon zöld kis mohák vagy algák lengedeznek az áramlatok ritmusában, másokon kisseb élősködők tapadnak rájuk, ingyen utaznak ide oda   Az üres csigaházak, amelyekből a gazdát felfalták a ragadózók, mintha mozognának, de nem, néha kis ollócskák kandikálnak ki, kis rákok menedéket találtak maguknak. De most csak ennyit a csigákról később visszatérek a megfigyelésükre. Egy kicsit Észak-Nyugatra tértünk, a távolság, amit megtettünk körülbelül 6,6-7 mérföld (térség a mai Nádas völgye). Ahova érkeztünk É.sz. 46⁰.49′.15″. K.h. 23⁰.27′.07″. Kisebb nagyobb zátonyokon, a sziklák mész kőzetek, márgák és homok, Az úti célunk felkutatni bizonyos szabálytalan tengeri sünöket, korongokat vagy tengeri kekszeket (sea biscuits) A homokos rész, az aljzat a tenger fenekén, nagyon finom szemcsés, homokos üledék, bársonyos, és kis parányi kavicsokkal elvegyülve. A zöldmoszatok is kevesebbek, egyre több a kis moha állatocskák változatos sokasága. Máris feltűnt valami tenger fenekén egy-egy példány, mintha mozgolódva ássa be magát a homokba. Jobban felkutatjuk a környéket. És nemsokára meg is találtuk azt a helyet, ahol a kis szabálytalan tengeri sünök nagy létszámban elfoglalták a megfelelő környezetüket. A tüskéjük kis méretű a vázuk lapított. Átmerőjük a nagyoknak 50-55 mm a magasságuk 5-10mm. A tüskéjük bársonyos, barnásvöröses, sárgás, az egész vázat beborítják. A tüskék között úgy, mint a szabályos tengeri sünöknél kis fogók(pedicelláriák). A szájnyílás mezője alól van a középen, kisebb  rágószervezettel. A váz, mint általában a puhatestűeknél mészkőből áll, a felső részén amikor mozgatja bizonyos szerveit a tengeri sün(kopoltyúlábacskák) a váz felső részei feltűnik egy öt szirmú virághoz hasonló kép, meg a váz szerkezete, sok szimmetrikus körkörös lemezecskével borítva. A farnyílás a korong hátsó részén egy bevágásban, vagy a nagyobbaknak az alsó oldalon, a hátsó szél közelében. A mozgásuk lassú, ritkán változtatják a helyüket, félig beássák magukat a homokban. Váltivarúak, mint a többi tengeri sün a szaporodásuk is ugyan olyan. A táplálkozásuk algákból, vagy elhalt vízi állatok maradványai, amit bőven megtalálhatnak a tenger fenekén. Az ellenségük bizonyos ragadozó hal fajták.