Mezozoikum. 251,9-66 milló évvel ezelőtt.
Ez a földtörténeti idő vagy Közép idő a dinoszauruszok kora. Három időszakra oszlik.Triász 252-201,3 milló évvel ezelőtt. Jura 201,3-145 millió évvel ezelőtt. Kréta 145-66 milló évvel ezelőtt.
Pangea szuperkontinens ebben az időszakban feldarabolodott a ma is ismert kontinensekre. Figyelemre méltó tektonikus, éghajlati és evolúciós változások kora. Az éghajlat meleg volt és párás, ami kedvező volt az élet fejlődésére, kibontakozására. Új életformák jelentek meg miután a Perm korban az állatfajok jelentős része kihalt. Megjelentek a növényevők és a ragadozók, hamarosan meghatározó és uralkodó hűllőké fejlődtek, úgy a vízben, mint aszárazföldön, nagyon sok millió éven át. Ilyenek voltak, dinoszauruszok, pteroszauruszok, repülő őshüllők rendje, vagy a vízekben ichtioszauruszok, mezoszauruszok, bálna szerű tengeri hüllők rendje. Nemcsak a domináns hüllők fejlődtek, hanem a gerinctelen állatok is. Egysejtű foraminiferák (likacsoshéjúak) csigák, kagylók, amoniteszek (puhatestűek), ízeltlábúak (rákok, rovarok). Megjelentek a madarak (archeopterix). A Jura korszakban az emlősök is megjelentek. A növényvilág megújult, olyan növények jelentek meg amelyek magokat képeztek. Ezek a növények hátérben szorították a páfrányokat. A kor végére már virágaik gyümölcsöt is teremtek , amelyek fontos táplálék forrás volt az állatoknak. A fák túlnyomó része örökzöldek voltak, tűlevelűek, ginkggofélék.
A földfelszín alakulása. A Pangea szuperkontinens , még a triász elején kezdett feldarabolodni. A tengerek gyarapodtak. Európában és más szárazföldön sekély és meleg tenger húzódött. Eurázsia ütközése Afrikával a köztük húzódó Tethys óceán bezárodott 145-66 millió évvel ezelőtt. Egy nagy kiterjedésű hegységrendszer kialakulóban volt ebben a korban , a Pacifikus hegységrendszer, Csendes óceáni lemez ütközése Amerikával és Ázsiával. Ez lett a Föld második legnagyobb kiterjedésű hegységrendszer (30 000 km), észk-déli írányban húzódó láncai a mai Csendes óceán veszi körül. Jura időszktól a napjainkig zajló felgyürödés eredményeként jött létre. A jura időszktól a számomra fontos egy hely és környéke (Bácsitorok) elkezdte a történetét. A zátonyokat alkotó korallok a sekély meleg vízben (Tethys tenger) kialakítottak nagyon sok évmillió során egy különleges környezetet és a gerinctelenekből származó mészkőzet lerakodása maradt a tenger fenekén a mai Erdély medencében is. A mezozoikum végén egy újabb élőlények tömeges kihalása volt. Az összes gerinctelen állatok 75‰ elpusztult, köztük a dinoszauruszok is. Mindenki számára egy hatalmas meteorit zuhanása a Földre, Yucatán-félszigetre. Ez az esemény jelentősen megváltoztatta a Föld életkörülményeit.. Az élőlények nem tudtak alkalmazkodni az új körülményekhez ezért elpusztultak. Ma is vita téma ez az esemény, például, az a feltevés is, hogy a dinoszauruszok nem tudtak repülni, vagy vízben merülni tudtak, és ott alkalmazkodni, de sajnos mind elpusztultak. Az esemény után az evolució azért nem ált meg egy pár millió évig az új földi körülményekben egy új változatos , különböző élőlényvilág fejlödött, főleg a madarak és az emlősök vonalában. A növényvilág is egy új evolúció kezdédik, nagyon változatos virágzó növények jelennek meg.
Kainozoikum. 66 millió évvel ezelőtt kezdődött máig. A geokronológiában és a kronosztratigráfiában a következő időszakokra oszlik. PÁLEOGÉN. Páleocén, 66-56 millió évvel ezelőtt. Eocén, 56-33,9 millió évvel ezelőtt. Oligocén,33,9-23 millió évvel ezelőtt. NEOGÉN. Miocén, 23-5,3 millió évvel ezelőtt. Pliocén, 5,3-2,6 millió évvel ezelőtt. Pleisztocén 2,6-0,0117 millió évvel ezelőtt. Holocén, 11 700 évvel kezdődött és a jelenkorban is tart. Régebben a geológusok használtak olyan időszak felosztást mint, Negyedidőszak és Harmadidőszak (Tercier 66-2,5 millió évvel ezelőtt), Az idővonalban a Kainozoikum ma is zajlik a legutóbbi földtörténet ideje. A név görög eredetű kainos jelentése új, zóé jelentése élet úgy is fordították, mint újállatidőnek , emlősök kora. Éghajlata. A meleg párás időszakhoz képest a változás jelei már az eocénban kezdett mutatkozni. A lehűlés nem volt hirtelen egyik napról a másikra évmilliók teltek, lasan előre haladt. A miocénben az Antarktiszon kialakult a jégtakaró. Pliocénban a jégtakaró dél felé húzódott, Európa területén a mai Krakkóig (Lengyelország), Amerikában New Yorkig. A jégtakaró időközönként változott, előrenyomult vagy visszahúzódott. A Kárpát medencében nem volt teljes eljegesedés, de azért nagyon közeli, nem volt jéggel borítótt, a szaktudományban ezt perigglaciális területnek nevezik. Az élővilág a Kainozoikumban. A növényvilága nagyon hasonló a maihoz. A tengerekben élő algák fejlődése, a sárgamoszatok tartozó Cocolitok (parányi gömb alakú mészhéjú fitoplanktonok) és a kovamoszatokhoz tartozó Diatoma (parányi egysejtú vagy sejtkötelékben együtt maradó moszatok). A szárazföldön a zárvatermők elterjedtek. A fenyő félék uralták az erdőket, a sáfrányok a harasztok közül fennmaradtak, de a nagyon magas páfrányok (nyitvatermökhöz tartozók) eltüntek. Az állatvilág. A tengerben, gerinctelen állatvilága lényegében azonos a maival , esetleg a fajok különböznek. Az egysejtű Foraminiferák (likacsoshéjúak) kiterjedése növekszik. Ezek közül Nummulitek (egysejtűek,Szentlászló pénze) hatalmas kőzetalkotó mennyiségben halmozódott fel (Nummulites Fabiani, Bácsitorok). Megkezdődik a csigák és kagylók uralma. A kagylók gyakori nemzetségei, Pecten,fésűkagylók, Cardium, szívkagylók, Ostrea, osztriga kagylók, Venus, vénusz kagylók. Bácsitorok jellemzői, Pycnodonte gigantea nagy mérető kagylók, Vulsella dubia, csipde kagylók, Ostrea gigantea, óriás szörbencs ( osztriga kagyló). A csigák közül, fontosabbak, Cerithium, bököc, Turritela, toronyka csiga, Conus, forgonc cs., Murex, tüsge cs. Ezek csak egy része a csiga fajoknak amelyek Bácsitorok és környékén fejlödtek, részletesebben egy másik jegyzetemben, és Bácsitorok ahol a korallzátonyok is megpihennek. 7-ik fejezettől kezdve. A csiga nemzetség megnevezése latinul ahogy a taxonomiában (Rendszertan). Sorrendben, Nemzetségre utaló név, fajra utaló név, tudós neve aki először írta le, évszám mikor írták le először (ha van), népies elnevezés (ha van). Még felsorolok egy néhány csiga fajt Bácsitorok és környékéről. Serpulae anulata ,gyürüny csiga ,kis méretű, Cerithium giganteum Desch. óriás bököc, Cerithium cf. belovacium Desch. bököc, Cerithium cuspidatum Desch. hegyes bököc, Turritela imbricataria, toronyka csiga, Strombus giganteus Münst. óriás forgonc, Voluta crenulata fm., voluta csiga, Natica cf. infundibulum, kövér uszoga, Ampularia spirata Desch. hosszú pödrü uszoga, Trochus agglutinans Lamarck, boglyás csürök. Egy másik gerinctelen víziállat a tüskebörűek, fejlődése ebben az időkorszkban, ezek közül a tengeri sünök, amelyek fontos szerepet játszanak a közvetlen környezetukben. Bácsitorok és környékén a fontosabb tengeri sün fajok, Echinolampas giganteusn.sp. 1871, Echinolampas elipsoidalis d′ Archiac, Echinolampas subsimilis d Archiac 1846, Periaster cf. orbignyanus Cotteau 1856, Schizaster rimosus Desor.1847, Empatagus ornatus. Szárazföldön. Az emlősök a kainozoikumban a legjelentősebb fejlődésük következet be. Emberszabású majmok az oligocénban kezdődött, az emberfélék, asztrálopitekusz, Homo 5-8 millió évvel ezelőtt. A homo-sapiens 200 ezer évvel ezelőtt jelent meg. A hegyképződés . Már a kainozoikum elején megkezdödött az Andok és a Kordillerák felgyürődése. Eocén -oligocénben megkezdődött az Eurázsiai hegységrendszer , illetve az Atlasz hegység felgyürödése. A Kárpát medence kainozoikumban még a Tethys óceán nyúlványai még elérték, alsó miocén végére felgyürődtek a Külső-Kárpátok. Ugyan ebben az időszakban felgyürődött az Alpok és a Dinári hegység. A miocén végére az Erdélyi és a Panon medence süllyedni kezdett. A pleisztocénben megemelkedtek a medencén belül lévő hegyek, ezeknek a következménye , a Tethys óceán maradványok és a Földközi tengerrel megszünt az összeköttetés. Pleisztocénben lassan elkezdődött az eljegesedés. Következik Holocén (jelenkor) és 250 millió év mulva. (Pangea Ultima)
