Mielőtt folytatnám a kis és közepes méretű csiga kövületek ismertetését, saját gyűjteményemből (Nagy Láb területéről kiásott földtömegből) felsorolok egynéhány érdekes adatokat, amelyek vizsgálodásra alkalmas anyag.
Körülbelül igy néz ki a földtömeg 2024-ben készült kép, Nagy Láb.
A geológia, paleontológia, alkalmazott muzeológia, ezek a szaktudományok kevésbé ismerősek és nem is olyan népszerűek a napjainkban. Pedig hatalmas tudományos szakkönyvtárak elérhetőek a világhálón, a könyvtárakban. De maradok a kövületek témájában, bár nem lehetséges nagyon részletesen átfogó képet adni róluk. Csak egy példát említek, mivel most a csiga kövületek bizonyos részeit szeretném bemutatni, felsorolni. A célom a kövületek részeit ismertetni könnyebb érthetőség kedvéért. A csigák legfontosabb rendszertani jellegét a héjfelület alakja, díszítése, a szájnyíllás, határozzák meg. Rendkivüli nagy jelentősége van az embrionális kanyarulatoknak is, amely nagyobb példányokon is csak mikroszkopikus kicsinységűek.
A képen látható egy csigaház (jegyzettrajz) csak a fontosabb részei magyarul és angolul.
De található részletesebb leírások csak a csigaház részekről. Hogyha részletesebben kell megérteni vagy meghatározni egy bizonyos csiga fajt, vagy milyen csiga osztályhoz tartozik. Csak a csigaház részeinek és kifejezések szójegyzéke meghaladja a 150-et is. Például megemlítek egy ilyen szójegyzéket, amely megtalálható a -The Chonchological Society of Great Britain and Ireland- web oldalán. Amely segít megismertetni, azonosítani, rögzíteni és megörizni a csigahéjak és kagylóhéjak részeit. Chonchology, magyarul Konkológia. Puhatestű héjak tanulmányozásával foglalkozó szakterűlet.
Közepes méretű begyüjtött csiga kövületek. 30-50 mm.
1,9,10,11,11a.-Cerithium- kis és közepes méretű tengeri csigák. Cerithiidae családban tartozó tengeri haslábú, cerithek nemzetsége. Régies magyar neve Bököc, a napjainkban Dárda csiga. Karcsú héjuk megnyúlt hegyes toronnyal, sok kanyarulatok sugárirányúak, tengelyirányú dudorokkal, csomókkal.
2,3,6,6a,15.-Natica-régies magyar neve Uszoga, napjainkban Fúró csiga. Kis és közepes méretű ragadozó tengeri csigák nemzetsége, Naticidae család, Naticinae alcsaládjába tartozó tengeri haslábúak. Ma is élő csigafaj, megjelenése Eocén korszak, 37 millió évvel ezelőtt. A képen látható, fúró csiga kövületek több mint valószínű fiatal egyed fejlődésű szakaszában. Nagyobb példányokat is találtam, de csak három darabot. Mint általában a csiga fajok osztályában ez a faj is nagyon változatos. A fejlet példányoknak az átmérőjük meghaladthatja 10-20 cm-t is. A csigahéj, jobra kanyarodik, kevés kanyarulat vehető észre, az utolsó kanyarulat majdnem ugyanakkora mint a csiga mérete. Az apexben (csúcs) végzödnek a kisebb kanyarulatok, nagyon hasonlít egy szemre. A szájadék majdnem kerek és akkora mint az utolsó kanyarulat. A csigaház, barnás-szürke, általába sima, vagy tengelyirányú halvány csíkok, vagy lehetnek foltok is. Ami igazán jellegzetes erre a csiga fajra, nagyon veszedelmes húsevő ragadozó. A táplálkozása egy 7-8 cm csőszerű szívószervel történik, amit visszahúz a fejbe. A kedvenc tápláléka az élő kagylók, kisebb növényevő csigák. Hogyha talál egy nagyobb méretű kagylót, a csőszerű szívószerv végén található bizonyos izmos korong, amely a szívásra szolgál ameddig a csiga nyelve (radula) kifúrja a kagylóhéjat, ami után a szívószervét beljebb dugja a kagylóhéjba és elfogyasztja nagyrészben a húst, igy nem kell kinyitnia a kagyló két héját. A kisebb növényevő csigák is prédául esnek ilyenek, mint a szárnyas csigák (forgonc-strombus), a kisebb Bököc fajták (cerithium), még sok más kisebb csigafajok, kagylók.
10,12,14.-Turritella-Toronyka csiga (toroncsa, régies magyar neve) kövületek. Ma is élő tengeri csigák, Turritellaidae családhoz tartozó közepes méretű csiga. A csigaház szorosan tekercselt kanyarulatok, amelyek általános alakja alapvetően egy hosszúkás kúp. Homokos meg egy kicsit zavaros környezetet szereti, ahova meghúzódik vagy beássa magát. Ebben a környezetben megtalálja a táplálékát, ami a lerakodásokból, elhullt organizmusokból, növényekből áll. A vízből megszűri a megfelelő részecskéket. Annak érdekében, hogy megakadályozza a nagyobb részecskék bejutását a köpeny üregben, a köpeny szélén kisebb- nagyobb csápokból (szálacskák) álló függöny található. A környezet egyidőben menedékül is szolgál, a rájuk leselkedő ragadozók ellen, különösen az egyes csontoshalak kedvelik ezeket a toronyka csigákat. A toronyka csigák általában csoportosan fordulnak elő egy bizonyos környezetben. A csigaház kúpos héja változó színű, a barnássárgától a fehérig terjed, halványan foltozott, egyesek élesen hegyesek. A spirális kanyarulatok lehetnek gyöngyös megjelenésűek. A kanyarulatok közötti varratok mélyek könnyen megfigyelhetőek. A szájadék nyílása kicsi kerekded alakú.
A képen látható 14-es toronyka csiga kövület meghatározásakor, amit észrevettem, nagyon hasonló a Loxonoma (turritella faj) kövülethez. Megjelenése Ordoviciumtól (485 millió évvel ezelőtt) egész Triászig. Karcsú torony alakú ház számos kanyarulattal, amelyek közepesen domborúak. A felületük sima. Valoszínűleg a Loxonoma csigák ( kihalt faj) volt a Mesogastropoda csigák nemzetsége kiinduló csoportja. Ebben az alrendben változatos alakú faj tartozik. A ház torony formájútól, orsó alakúig sokféle lehet.
4,7.-Buccinidae- Kürt csiga. Ezek a csiga kövületek, csak egy kisebb és egy közepes méretű példányok elég sok időt vett igényben amig megtaláltam a viszonylagos megnevezést. A kolozsvári paleontológiai múzeumban sem találtam hasonló kövületeket. Az lehetséges, hogy amelyeket találtam kisebb méretűek. A szakkönyvekben is keresgéltem hasonló kövületeket. Figyelembe vettem a kövület sajátos alakját, habár nem ép példányok, és csak köbelek. A kanyarulatok többé kevésbé vállas és jobbra kanyarodnak. A csigaház nem maradt meg, de a köbelen látható sugárirányú bordák. A felülete néha spirális. A bordákon válldudorok láthatók. A képen most nem látható, de a csiga kövület másik oldalán, ahol a szájadék is van, amely egy hosszúkás nyiladék, a vége letört, talán a hozzá tartozó vékony szélű szárnnyal együtt. A kürt csiga félék a csigák osztályába a Sorbeoconcha rendjében tartozó család. A családban több mint 1500 faj van. Ma is élő faj megtalálható egyaránt a trópusi tengerekben, valamint a jeges tengerekben is. A kürt csigák általában közepes méretűek, de lehetnek nagyobbak is, amelyek elérhetik a 25 cm is. Húsevők, kagylóval, vagy elhalt tengeri organizmusokkal táplálkoznak.
13. Tympanotonos semicoronatus. Sorbeoconcha rendjébe tartozó sósvvizű tengeri csiga, a Potonidiae családban. A begyűjtött csiga kövület torony alakú, hegyes legaláb 10 lapított kanyarulattal, amelyeket keskeny varratok választják el egymástól. A kövület felületén, elkopott szorosan csomós dudorok látható. Ezek a csigák a Kréta korszkban jelentek meg egész máig is jelen vannak.
5,5a.- Bayania lactea. Sorbeoconcha rendjében tartozó sósvizű tengeri csiga Thiaridae családban. A csiga kövület torony alakú a héja, 5-6 kisebb gömbölyű és sima felületű kanyarulatokkal. Ezek a csiga kövületek a Cerithidae csigák szuper családban is tartoznak.
