(Des Großkalkes der Bácser schlucht. Bácsi Torok bei Klausenburg)
Egy régi elfelejtett rövid történet a helyi kőbányák működési idejéből.
Egy erdélyi szász származású építész Carl Wilhelm Friedrich Maetz (Medgyes 30.01.1847-17.05.1896) aki 1880-as években került Kolozsvárra. Egyik legsikeresebb kolozsvári vállalkozó lett. Kolozsvár belvárosa több épületének tervezője és megvalosítója.1883-ban téglagyárat alapít, részesedést szerzett a kisbácsi kőbányában. Saját udvarán kőfaragó és asztalos műhelyt működtetett (Magyari utca 1/1989 december 21 u.37). Konkurencia miatt 1880-ban Nagyszebenben kelet költöznie, ahol az öccsével közös vállalkozásban sok épületet tervezett és épített. A saját terve megnyerte a nagyszebeni Természettudományi Múzeum építését, amit 1894-ben be is fejezik. A reneszánsz stílusban épített kőoszlopokkal ellátott főbejárattal rendelkezik, mely a kisbácsi kőbánya Bácsi toroki mészkőből készült.
Valószínű, hogy ezekben az időkben kémiai vizsgálatra elküldött az építész úr, kétmintás próbát a Bácsi toroki durvamészkőből.
Az osztrák- magyar monarchia idejében a német és a magyar hivatalos nyelv volt Erdélyben, a képen német nyelven kapták az értesítőt, amit a következőkben lefordítok.
Friedr.Maetz építész úr küldte, 2 darab durva mészkő kockát, kémiai vizsgálatra. Két rétegből származnak, amelyeket 65 cm vastag márgapala réteg választ el. Bácsi toroki durvamészkő rétegek a Harmadidőszak középsőeocénjéhez tartoznak, így geológiai korukat tekintve teljes mértékben megfelelnek a párizsi medence jól ismert „Calcaire grossier” -jének. A kőbányából származó Bácsi toroki mészkő nagyon puha, könnyen megmunkálható, de a levegőben hamar megkeményedik.De míg a párizsi mészkő csaknem fele puhatestű-héjak törmelékéből vagy foraminiferális kagylókból, különösen a miliolitákból áll, a bácsi toroki mészkövet kis, lekerekített ostracoda-héjak alkotják, amelyek kisebb-nagyobb üregeket zárnak be. Az ostracoda-héjak közötti terek sűrű mészcementtel vannak kitöltve. A kémiai vizsgálat eredményét az alábbiakban foglaljuk össze röviden
A piknométerrel kétszer 15° C-on mért sűrűség határozza meg az átlagot
Alsó réteg… 2˖6394 g/cm³
Felső réteg… 2˖6250 g/cm³
Páratartalom, amely 110° C-on
Alsó réteg...0,32%
Felső réteg…0,65%
100° C-on szárított kövekben található
10%-os sósavban oldva
Alsó réteg… 97,49% (itt talán mész, kalcium- karbonát, CaCo3)
Felső réteg… 97,73%
A fenti eredmények összehasonlításából látható, hogy mindkét réteg mészköve nagyon közel azonos összetételű, és a kettő között főként a sósavban oldhatatlan alkotórészek relatív mennyiségében van különbség. Ezt a 0,62%-os különbséget valószínűleg az a körülmény magyarázza, hogy a felső réteg, miután jobban ki volt téve a levegő és a nedvesség hatásának, a szilikátok nagy része feloldódott, és így sósavban oldódó anyagok keletkeztek. Valójában a felső 0,68%-os réteg nedvességtartalma több mint kétszerese az alsó (0,32%-os) rétegnek. A felső rétegnek sűrűsége is valamivel kisebb, (2˖6250 g/cm³) mint az alsóé (2˖6394g/cm³). A levegő és nedvesség hatására bekövetkező mállás következtében a felső kőből is kikerült a szerves anyag egy része, miközben a faszén fokozatosan oxidálódott szénsavvá. A felső rétegben a szerves anyag mennyisége valójában valamivel kevesebb (0,11%), mint az alsóban (0,13%). Az alsó réteg általában sűrűbb és építési célokra alkalmasabb, mint a felső réteg. Végül a Bács toroki durvamészkő kémiai összetételét a „Calcaire grossier” összetételével hasonlította össze Vangirard - Niecklés Analyse szerint
„A piknométer lombikhoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárisa zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja. Pontos sűrűségmeghatározásra használják olyan esetekben, amikor areométerrel nem határozható meg, vagy teljesen pontos érték szükséges. Az elnevezés a görög pyknosz (πυκνός = sűrű) és metró (μετρώ = megmér) szó összetételéből származik. A piknométert először száraz állapotban megmérik analitikai mérlegen, majd megtöltik desztillált vízzel és elvégzik az oldalcsövön keresztül a jelre állítást. Található a piknométerben egy hőmérő, melynek segítségével ellenőrzik a víz pontos hőmérsékletét és táblázatból kiolvassák a víz pontos sűrűségét. Ezután a desztillált vízzel megtöltött piknométert is lemérik analitikai mérlegen. Ezen adatok ismeretében kiszámítható a piknométer pontos térfogata Ezt követően az ismeretlen sűrűségű oldattal töltik meg a piknométert s a fent említett jelre állítást és tömegmérést szintén elvégzik. Az oldat sűrűsége a mért tömeg és a piknométer számított térfogatának hányadosaként kapható meg.” Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0
