„ Ezelőtt 100 millió év, a helyszín koordináták a mai Bácsitork és környéke, Eocén Földtörténeti korszak.

Egy nagy víztömeg, meleg  sekély tengeri kép tarúl elénk, zátonyok, vízinövények, mohás, ingoványos helyek, tengeri morajlás, zúgás, ez a régi lomhán imbolygó, Thetys tenger. A névét ókori görög történész, Homernek tulajdonítjuk, Iliád epikus költeményeiben, amely drámai sorozatban leírt harci jelenetekről, vagy jelenetek amelyekben az istenek beavatkoznak. Tethys istennő, Oceanus felesége, tengeri nimfa, Achilles anyja, a tenger öregember lánya. 

Az éghajlat nagyon meleg ebben a korban, amit még „Új hajnal” elnevezésként is emlithetjük. A hő, páratartalom folyamatosan emelkedik ezt a jelenséget modern felfogással, globális felmelegedésnek nevezzük. De még Eocén kor elején vagyunk még el kell teljen vagy 60-70 millió év, hogy globális lehűlésről beszéljünk. A hely és környéke tele van élettel, víziállatokkal, vízinövényekkel. Mohák, szivacsok, rákok, ősrégi halak, medúzák, kagylók, csigák, és még számtalan víziállatokkal, végzik a megszokott tavékenységüket. Gondolhatnánk, hogy egy trópusi patrvidék ősi páfrányfákkal, vagy egy kis öbölben található finomhomokos partot vörös színezetű dombok, hegyek veszik körbe de nem igy van. Zátonyok, sötét barna tőzeg, ez az anyag mohákból és vízinövényekből áll és ingovány helyeken mocsári növényekből keletkezik. A tőzeg allatt puha fehér márga, ahol a kagylok sokasága megtalálható. A meleg tengeri áramlatok nyomán, ami böségesen szálítja a táplálékot planktonokat vagy más tipusú élelmet. A kagylók a zátonyokon egész telepeket képeznek, lehetséges szeretik a társas életet és mindig csoportosan fordulnak elő. Az elpusztult kagylók meszes héja megmarad  kagyló rétegeket alkotnak. Az élőpéldányok elpusztulnak, lassan a következő  nemzedék feljebb emelkedik. Az örvények  bőven  szálítják a táplálékot. Ahogyan tovább nézelödünk, a víz nagyon tiszta  ami azt jelenti nagyon oxigéndús, a fény lejut a tengerfenékig, ez nagyon előnyös hely akadálytalan táplálkozást biztosítanak a környező élővilágnak. Az állatok, a növények, korallok, kagylók, mohócok, puhányok, szivacsok, kis érmecskék finom szálacskás lábaikkal, tűsköncök, a színük, felépítésük lenyűgöző, mint egy mesebeli virágos kert, az ősi halak sokasága, kisebb nagyobb rákok családja, mintha ők lennének a kertészek, de nem itt mint egy kis őserdő mindenki sunyi ragadozó. A növények, virágállatok a csalánozok családja, sem kivételek a csodás, bájos felépítésükkel, habár a tenger aljában telepedtek, táplálékuk állati planktonok, odacsalják kisebb zsákmányukat azok meg rájuk ragadnak, szájnyílásuk bizonyos tapogatok, lábacskák veszik körül, amivel a zsákmányukat megfogják. A tenger alja üledék, ami hosszú idő során lemerült élhalt kagylók, csigák, mintha egy kincses szirteket alkottak tele kisebb nagyobb érmecskékkel, ezek nem mások, mint nummulitek 1mm-től egész 6 mm-es nagyságúak. Talán a szirtekben található elpusztul mennyiségből, mondhatjuk valamikor egy régi  korból származnak és talán ők uralták a tengereket. az élő példányok olyanok, mint egy nagy valodi sejt. a likacsosházúak, Foraminifera családjában tartozó egysejtűek neme. Az érmecskék csak a tiszta vízet szeretik, mésziszapos sekély vízben, rendkivül érzékenyek a környezeti feltételekre. Az érmecske oldalán vagy a vázon, pórusain kicsi szálszerű lábakkal szűrik a táplálékot piciny planktonokat, és meghúzodnak a mohócok vagyis a moha állatkák közelében, a házuk építésére begyüjtik a szükséges puha kalciumot.” (részlet, Bácsitorok ahol a korallzátonyok is megpihennek. 2 rész.)

Napjainkban Bácsitorok egy nagyon  népszerű kirándulóhely, számtalan virágos mezők, dombok vén vackorfákkal, rejtelmes erdők tele szebnél szebb erdei virágokkal, fürge kis patakok. Különleges szurdok, híres kőfejtők maradványai. De ami figyelemre méltó az éllettelen természet is a környéken. Egy nagyon régi kép talán, mintha a múltban utaznánk, az ősi Tethys őceáni tengerfenék feltárul a meredek oldalakon, amint lassan mállik az idő múlásával. A harmadkori tenger 66-2,6 millió évvel ezelőtti üledéksora lépcsőzetesen maradtak meg. A geológusok néhány alapelvet alkalmaznak a geológiai események sorrendjének megálapítására. Például, a szuperpozició elve a legrégebbi közetrétegek alul, a legfiatalabb kőzetrétegek pedig felül vannak. A kőzetrétegek egymásra rakodnak, és a legrégebbi rétegek azok, amelyek a leghosszabb ideje vannak eltemetve.

Az eredeti vízszintesség elve-a kőzetrétegek eredetileg  vízszintes helyzetben rakodnak le. Ennek az az oka, hogy a víz, a szél vagy jég rakja le az űledéket.

A rétegek folytonosságának az elve- minden kőzetréteg oldalirányban folytonos, és későbbi események hatására elmozdulhat.

A keresztirányú kapcsolatok elve-minden olyan geológiai jellemző, amely átvág egy másik jellemzőt, fiatalabb, mint az általa vágott jellemző.

Általában a tengerfeneket finom iszap betakarja. A korallzátonyok anyaga is bekerül, az élőlények mészanyaga is elvegyül a homokkal együtt, az iszap színét ennek a folyamatnak a következménye határozza meg és lehet vörös, zöld, kék, szürke, sárga. Évmilliók során a tengerfenék lerakodások egymásra halmozodtak  a meszes vízi élőlények maradványaival együtt. Minden élőlény, amely megfordult ebben  a környezetben hátrahagyott egy kis nyomot. A lerakodások kisebb vagy nagyobb mértékben a tengeri áramlatok ide-oda szálítják. A mozgó vízben lerakodó üledék felszínén a nagyobb termetű maradványok az áramlás irányában merőlegesen állnak be.

Egy geológus találkozó alkalmából (2009.09.22-25) Földtani szekezet és morfológia a Bácsitorok É-i előterében. Felszínre kerülő földtani szerkezetek, litosztratigráfiai elemek és események kapcsolodását mutatták be.

„ A Zsoboki, mely az allatta fekvő Nádasmenti Tarkaagyag Formációhoz hasonló kifejlődésű, azzal a különbséggel, hogy a finomtörmelékes -agyagos összletet-ezen a vidéken -három, dolomit tartalmú, kövületszegény, oolítos mészkőpad és a fölé települő Kolozsvári Mészkő Formáció között a Vulsella dubia lumachell-pad feküje képezi. A Kolozsvári Mészkő Formáció alsó részét kővületdús mészkőpadok , felső harmadát pedi tömegesen fellépő Nummulites fabiani-t tartalmazó mészmárgák alkotják. Fölötte, az eocént záró ( sőt az oligocén aljában átnyúló) Berédi Márga Formáció következik. Mindezt transzgresszíven a Dési Tufa Formáció takarja. Tehát leegyszerűsítve - területünkön, egy fedő tufaősszlet alatt a felszínt képező űledéksorban az erózióval szemben sokkal ellenállóbb mészkőszíntek tagolnak kis kohéziójú, törmelékes rétegsor A vázolt rétegsor enyhe, 5-7 százalékos, É-ŐK felé lejtő monoklint képez, melyet egy utólagos, DDK-ÉÉNy-irányú és egy megközelítőleg K-Ny-irányú vetőrendszer tagol. Az elöbbi mentén alakult ki a Bácsitorok szurdoka ( de mint látni fogjuk, K-re is kimutatható), a másik -részben -jól azonosítható a szoros Ny-i  oldali feltárásanak É-i részében, ugyanakkor szépen kimérhető az ellentétes, K-i oldalon is. A vetőmagaságok 10 m nagyságrendűek. Morfológiailag ez a szerkezet úgy tükröződik, hogy a kiemeltebb részeken, ahol az erózió a Kolozsvári Mészkő Formációt és a Zsoboki Formációt záró oolítos mészkőszíntet már letarolta, a puhább, agyagos színtben negatív felszíni formák keletkeztek, mig azokon a részeken, hol a mészkőszíntek alkotják a felszínt pozitívak. így, a Bácsitorok É-i végétől K-re, egy K-Ny-irányú, teknőszerű, aktív vízfolyás nélküli völgy azonósítható a Zsoboki Formáció agyagos színtjében ágyazva, melynek kialakulásában elsősorban a glaciális időszak deráziós folyamatok játszottak szerepet. É völgy D-i oldalát jelentős szoligeliflukció lejtős tömegmozgások is tarkítják. É-on ezt a völgyet egy mészkő-sasbérc kiséri. Úgy a völgy, mint a sasbérc vonalát a K-i vége felé két DDK-ÉÉNy-irányú vető dobja el, illetve zárja le . A K-Ny-irányú teknővölgyet azonban a Bácsitorok Ny-i oldalán is jól követhetően jelzi egy mélyedés addig, amig feljebb az oldalban a Dési Tufa Formáció be nem takarja a páleogén rétegsort, ezzel jelezve, hogy a törésrendszer prebadeni” (Geological structure and morfology of the northen foreground of Cheile Baciu) Poszet Szilárd, Wanek Ferenc Sapienta-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár. Környezetföldrajz Tanszék.

Nagyon szakszerű dolgozat Bácsitorok és környékéről, egy geológus szakember számára nagyon is érthető. Szeretném kiegészíteni az érthetőség kedvéért a következő földtani alapfogalmakkal, amelyek ebben  a dolgozatban előfordultak

Derázió-azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására szálítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen.

Dolomit-karbonátos üledékes kőzet, ásványos összetétele 90 százaléka dolomit, a színe lehet fehér, szürkés-sárga vagy szürkés-zöld, felhasználása, építőkő, porát súrolásra, magas fokon kiégetve cementanyagra is felhasználják (legismertebb európai  előfordulása É-Olaszország, Dolomit hegység).

Márga-mésziszap és agyag keveredésével képződő finomszemcsés üledékes kőzet.

Monoklin rendszer-kristályrendszer, ahol a kristálytani tengely-kereszt három ága különböző hosszú és a „b” tengely a „c” tengellyel nem 90 fokos szöget zár be.

Nummulites fabiani-érem típusú 1-6 mm nagyságú kövület, népies neve Szent László pénze.

Vulsella dubia -két teknőjű kagyló kövület, népies neve Csipde kagyló.

Oolitos mészkő-intrabazinális üledékes kőzetek, nem szárazföldi eredetűek, egy üledék gyűjtő medencén belül képződtek kémiai kiválás és vagy az üledék gyűjtőben élő szervezetek tevékenysége folytán. A mészkőveknek túlnyomó része tengerekben képződőtt, és biógén eredetű erőssen hullámzó, sekély vízi trópusi tengerekben. Kémiai uton is kiválhat a mésziszap, amely a mészkő nyersanyaga. Az így kivált mész más kőzetszemcsék köré rakodik és bekérgezi azokat az ilyen apró gömböcskékből álló mészkővet oolitos mészkőnek nevezik. A sekélytengerekben képződő nagy része zátonyépítő szervezetek tevékenységének köszönhető. Zátonyépítők-korallok, szivacsok, egyes kagylók, moha állatok. A vázak ősszenövése zátony mészkő képződéséhez vezet, amelynek nincs rétegzettsége és olykor több méter vastag is lehet. A zátonymészkő anyagának nem kis része a zátonyokon, vagy környéken élő mészvázú szervek elhalásából adódik, mészalgák, amelyeket leülepedő apró vázai erősítik a zátonyok szerkezetét, csiga kagyló, tengeri lilióm, óriás egysejtű (foraminifera vázmaradványokat vagy váztöredékeket). A mésziszap kőzeté válása cementációval történik. A cementáló anyag CaCO3 (mésziszap), egyes CaCO3 szemcsék felododnak majd újra kristályosodnak és ősszekötik a mésziszapszemcséket. Ezekhez a folyamatokhoz bizonyos mértékű betemetődés is szükséges

Sasbérc-kiemelkedő rögdarab, amelyet két oldalt lépcsős vetődések szegélyzik.

Szoligeliflukció-a talaj lassú csúszásának folyamata kislejtőkön, felszíni lerakodásk vízáztatás következtében.

Transzgreszív- (latin-transgresiv-átlépés) a tenger fokozatos előrenyomulása.

Tufa-a 2 cm-nél kisebb szemcseméretű, kirobbant-vulkáni törmelék kőzetté válás neve.

Prebadeni- Badeni korszak, középső miocén időszak, regionális korszak a térségünkben (Pannon,Kárpátok)(miocén 23,3-5,3 millió évvel ezelőtt)