Napjainkban egy tengerpart különleges hogyha szép apró parányi homok szemcsék borítják. A tenger hullámai szűntelenül kidobja vagy bemossa, néha csendesen vagy máskor haragosan. A homok szó eredete jövevényszó, lehetséges egy török nyelvből a honfoglalási előtti időkből például ajtaji-qumaq (homok), vagy mongol-khomak (homok), dravida-kumei (törmelék, megtört). A homok szemcsék évmilliók folyamán az időjárás,környezetek vagy természeti folyamatok hatására képződtek. Parányi törmelékek anyaga rendkívül változatos. Különféle kőzeteknek és ásványoknak a törmelékei, amelyeket a víz, a szél elszállított egy adott helyről. Az erózió is a leghatékonyabb felszínt pusztító erő. A hegyek jég erózió hatására a szikla részek lezuhannak, szétdarabolodnak, a víz vagy a szél elszállítja. A talaj felső rétegei , az eső vagy mozgóvíz hatására lassan pusztul le. A homok anyaga lehet nagyon változatos, a kőzetek ásványi részei között a kvarc kristályok legjobban ellenálnak az eróziónak, mállásnak. Még felsorolható a homok anyaga szerint, mészhomok, dolomithomok, magnetithomok (vulkánihomok), amelyekben változékony ásványok kristály szemcséi keveréke mellet megtalálható a kvarc kristályok szemcséi is. A szerkezete szerint a homokszemek gömbölyűek, de lehetnek szögletesek ritkán parányi tokéletes kristályok. A homok típusai szerint lehet durva szemű vagy finom szemű. A Földtan szemcseméret alapján osztályozza, a 0,03- 2 mm átmérőig, az ennél nagyobb átmérőjű homokszemcsék már kavicsnak számít. A homok színe után általában sárgás, de lehet fehér, szürke, rózsaszín, vörös és fekete. A homok színe bizonyos körülményektől is függenek. Például a fekete színű homok a vulkánok környékén található. Az alapanyaga az obszidián, a láva kitörése nyomán. A forró láva a tengerbe ömléskor bazalt (vulkánüveg) amelyet a tenger hullámai lassan prányi homokszemcsékre őröl. Ugyancsak a vulkán kitörésekor a környéken lerakodik a levegőből a vulkáni hamu, amely nagyon finom vulkáni homok Az erdélyi medencében üledékes homok található, amely még a harmadkori (70-60 évvel ezelőtti) rétegeknek képezi anyagát, ritkábban lehetséges régebb korú (150-100 millió évvel ezelőtti) rétegeknek alkotója. Ezek az üledékes homok rétegek a tenger hullámai, áramlatai szállították vagy őrölték és egy bizonyos környezetben lerakodtak, majd további üledékrétegek rakodtak, a terheléstől tömörödtek (cementálódottak), vagy később elmállottak és új helyre kerültek. A szállítás addig tartott ameddig megérkezet egy üledék gyűjtőben, ahol kialakult egy bizonyos szedimentáció. A szedimentációt befolyásolják az üledék anyag tulajdonságai és a bizonyos környezet sajátosságai. Az üledékes homok alapanyagai között megtalálható az évmilliók során bekerült milliárdnyi elpusztult víziállat, vízinövény, korallzátonyok anyaga, mészalapú maradványok törmeléke is. Mivel a homok különféle kőzeteknek és ásványoknak a parányi törmeléke nagyon sok információt tartalmaznak a homok eredetéről. Bácsitorok és közvetlen környéke földtani viszonyai a harmadkori időszak, Felső Eocénben kezdődött meg a nagy mennyiségű tengeri üledék lerakodás. A mai domborzati viszonyok kialakulásában évmilliók során a tengeri üledék rétegek, amely a tenger fokozatos előnyomulása következtében lerakodtak. Majd amikor a tengervíz fokozatosan visszahúzódott az erdélyi medencéből (6-2 millió évvel ezelőtt) megkezdődött az erózió folyamata, a folyok, patakok átvették a törmelékek szállítását. Völgyeket alakítottak, teraszokat. A felszíni erózió is végezte az átalakulást. Az esők hatására egyes helyeken elsülyedt, beszkadt, más helyeken nagyarányú csüszamlások mentek végben. A következő mai alacsony átlagmagasságú domborzati viszonyokat figyelemben véve. A Kis-Szamos és a Nádas völgye között fekvő domborzatok ( Nyugatról-Csiga domb 617m, Kőszegő h. 533m, Kiserdő domb 463m, Bácsitorok völgye 369m, Hoja domb 515m, Fellegvár 403m). A Kis-Szamos völgyétől Délre (Feleki gerinc 826m). A Nádas és Asszú Patak völgye között fekvő domborzatok (Szőlö Tető 498m, Nagy Láb domb 424m). Asszú Patak völgyétől Északra Lombi gerinc (Lombi hegy 658m, Csillag hegy 565m) Az értékek jelenlegi tengerszínt feletti meghatározott magasságok. Egy saját domborzati jegyzet rajz, inkább a magaslati különbségek jellemzésére a három völgy (Kis-Szamos 350m, Nádas 351, Asszú Patak 367m) és a környéki domborzatok. Értelmezési tartományok, a függőleges tengely a magasság méterben, a vízszintes tengely km-ben 1 egység 1 km

 A völgyeket a folyóvízek Ős Kis-Szamos,  Ős Nadas és ezeknek a méllékpatakjai kialakították a környék mai domborzatát. A lejtők mentén a vízmosások hatására változatos mélyen bevágódó, egyes helyeken meredek oldalú vagy keskeny völgyek alakultak. Ugyancsak ezek a folyok változatos teraszokat is alakítottak. Az üledéket és üledékes kőzeteket, eredetük szerint megtalálható ezeken a fenti környezetben, törmelékes üledékek, biogén üledékek és szerves üledékek. A törmelékes üledékek régebbi kőzetek, amelyek keletkezése során mállásokból, lepusztult hegyek. A víz által szállitottak majd leülepedtek esetleg tömörödtek. Ide sorolható a homok szemcsék, homokkő. A biogén üledékek oldatokből válnak ki kémiai vagy kémiai-biológiai úton. Ezek az üledékek is tömörödnek, cementálodottak. Például a mészkő. A szerves üledékek növényi és állati maradványainak felhalmozódásával keletkezett, oxigéntől elzárt közegben. Például a mészkő a tenger fenekén jön létre, csigák és kagylók mészkő vázaikból.

Az utolsó két évszazad folyamán a Bácsitorok és közvetlen környéken feltárt üledéket és üledékes kőzeteket neves geológusok feltárták és meghatározták a korát  és eredetüket. A szakirodalom terjedelmes. A feltárt üledékes kőzeteket a fentebb felsorolt domborzati környezetekből, persze hozzáférhető helyekről, kőbányák (Bácsitorok), homokbányák vagy felszínre került rétegek, egy szurdok vagy folyok medreiből stb.

Kövület vadászataim során megfigyelem amerre barangolok vagy barangolunk az új és újabb átalakulásokon megy át a közvetlen környék nemcsak a természet, de emberi tevékenységek hatásári is. Az ingatlan birodalmak lassan beépülnek. Először megemlítem a Nádas és Asszú Patak  vőlgyei közötti domborzatokon talált kövületeket, maradványokat, üledékeket, kőzeteket. Ide sorolom a Nagy Láb domb, Szőlő Tető. A nagy Láb domb, A Nádas és Asszú Patak ősszefolyása környékén, régebbi nevén Kardosfalva település végén kezdődik a kisbácsi országút (Erdély út) Észki felén, az átlag magassága 410-425 m (tengerszínt fölött) egészen Nyugat fele a Szőlő dombig  458m, nyúlik. Itt a domb oldalán valamikor régebben a mult századokban szőlő ültetvények voltak. Talán geológiai szempontból a Nagy Láb nem nagyon ismeretes, mivel évszázadokon át mezőgazdasági terület volt, inkább az Asszú Patak völgyét tárták fel  a geológusok. Már talán nem is lessz geológiai feltárás mert már majdnem beépült lakónegyedekkel. Azért amennyire az építkezés elején (2018-ban) kiásott területeket sikerült megfigyelnem  amig nem zárták el. Vagy a hatalmas mennyiségű földet nem is szállították olyan messzire töltésnek, lehetőség szerint megnéztem, keresgéltem. Most visszatérek a tenger és homok jellegzetességéire. Egy pár kép a mai 

mediterrán tengerparti (Görögország) homok. A mediterán tenger az ős régi Tethys tenger maradványa, valamikor a Thethys Bácsitorokban is hullámzott 60-100 millió évvel ezelőtt.

A képeken a homokszemcsék nagyítva vannak, a valóságban finom szemcsék a méretük nem haladja  meg a 2 mm. Kis különböző kagylók vagy picuri csigák, korall törmelékek, tengeri makk törmelékek, kis szivacsok meszes vázai megtalálható.

Szabad szemmel alig észrevehető, de ha egy nagyítóval átkutatva nagyon sok érdekes maradványok, kis kagylók, csigák, szép színes homok kristály szemcséket lehet megfigyelni. Ha ősszehasonlítom a győjtött anyagot a ( kissebbek)

Nagy Láb rétegeiből kikerült törmelékes kőzetek üledékek, homok, kövületek nyugodtan mondható korallzátonyok maradékai itt is megtalálható.

A képen  bal oldalt Nagy Láb rétegeiből kikerült üledékes törmelék, maradványok, iszapolt, mosott anyag apró homokszemcsék nélkül (60-70 millió évvel ezelőtti), jobra mediterrán tengerparti homok (Görögország 2023)

A fenti képen Nagy Láb, kis picuri maradványok mérete ( egy eurócent átmérője 15 mm)

Nem mindenki tudja azt, hogy egy igazi szakmunkás archeológus milyen tudományos módszereket követ egy ásatás során. Az egyik eljárás a függőleges földrétegek következtetései. A rétegek lehetnek természeti lerakodások vagy más természeti esemény folytán odakerült lerakodások, ami után meg lehet határozni mely időszakból származik és az időtartamát. A feltárás során minden különböző színű földet külön-külön figyelmesen tanulmányozzák, ma már modernebb eszközökkel. Meghatározzák az időt meg a kémiai ősszetételét. A föld színe elég körülményes például egy réteg úgy tűnik valakinek, hogy barna másvalakinek pirosas-barna mert mindenki egy kicsit máskép látja a színeket. A geológusoknak vagy a régészeknek van eljárásuk, amely biztosítja az adatok szabványosított rögzítését az elemzést. A XIX-ik század elején Albert H. Munssell kidolgozta a színelméletet, a szín azonosítás javítása érdekében. A tudományokban ez a hívatalos szabvány a talajok színazonosításában. A régészek, geológusok a talajszín diagramokat (egy szín atlasz) használják és rögzjtik azt a színt, amely legjobban íllik egy szín-skálához.

A képet 2018 készítettem (Kisbács, Nagy Láb, Gálhid oldal, 390m T.színt f.) Megfigyelhető legalább 10 különböző vastagságú rétegsor, a legfelső felszíni (fekete) réteggel együtt. A mélysége a kiásott falnak több mint 10 méter. A rétegsorokból sok információt lehet következtetni. A lejtős front Nagy Láb ezen oldalán körülbelül 75 m színtkülönbség a Nádas patak völgyétől. (Folyt.következik)