Egy idézettel kezdem, amely így szól: „Vállald a kockázatot: írd le lehet, hogy rossz, de ez az egyetlen esélyed arra, hogy jó legyen, ha leírod”. (William Faulkner)
Geológia, görög eredetű szó jelentése geo-föld, logos-tudás, röviden, föld, kőzetek ismerete tudománya, felépítése, szerkezete, történelme. A geológiát sok kőzet, ásvány és kövület gyűjtő hobbyként űzi. A gyűjtésnek is mint ennek a természettudománynak is van két meghatározó ága, az elméleti, vagyis mint leíró úgy mint -gráfia végű, és a módszeres vagy a pragmatikus, kereső, -logia végű, amit hogyha magunkra gondolunk és egy kicsit magyarosan átértelmezzük a -logos végű részt, vagyis a lógós, lézengő része a legizgalmasabb
Egy tudomány, amely sosem áll meg, a törvényei több milliárd éve elkezdődtek további milliárd évekig működni fog. A természetben a környezetben található dolgok megírták saját történelmüket, a hegyek, tengerek, a guruló kövek, kavicsok, a homok, a föld talajrétegekben őrzőt nyomok, maradványok. Sajnos, ezek nem olyan megírt történelemkönyvek, amelyet csak úgy leveszünk a könyvespolcról, szerencsére az emberi kíváncsiság a természet megismerése és felkutatása, tanulmányozása évszázadokon át lassan megismerhetjük ezeket a folyamatokat. Egy kicsit bonyolult mert minden tudomány, fizika, kémia, matematika, biológia, hidrológia csak a fontosabbakat említem, összejátszanak. A Természettudomány például, jól tudjuk, hogy az nem más mint az élő és élettelen természet jelenségeinek tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. Ezek a tudományok a történelem során egyre fejlődtek, de ami a kövületek és ősmaradványok tanulmányozását illeti nem is vették komolyan, sőt, egyesek fölöslegesnek tartották, mások csak a természet játékának vélték. A 17-ik század végén egyes tudósok kezdtek rájönni, hogy ezek az ősmaradványok nem csak úgy véletlenül képződtek a földben, hanem nagyon is hasonlítanak egykori élőlények maradványaira, és ezért megállapították a fosziliák tudományát a Paleontológiát, a foszílía elnevezés vagy kövület a latin fossilis-ásatag-ból származik, még petrafact-nak is nevezik, ami a görög petra-kő és a latin factus-valamivé vált, származik. Ez a tudomány révén megindult a különböző Földtörténeti korok részletes tanulmányozása, felkutatása. a földkéreg egymásra telepedett rétegek sorrendje tanulmányozására szükség volt egy rendszer kialakítására, amely jellemző volt a különböző korszakokban. A kövületeket, amit találtak különböző föld rétegekben, ezek egykori élőlények maradványai tanúi azoknak a Földtörténeti koroknak. Az utolsó évszázadtól a máig a természettudósok, geológusuk arra a következtetésre jutottak behatottabban csak úgy lehet a legjobban tanulmányozni a geológiát, természettudományt, hogyha alkalmazzák minden tudomány vívmányait, beleértve a modern műszaki vizsgálati módszereket, egész a mesterséges intelligenciáig.
2.BÁCS-TOROK
Közelebbi és távolabbi környéke: E.nyi.: Nádas völgye.: É. Aszú patak völgye.: D. Kolozsvári medence.: DNy Kis Szamos völgye.: K. Hója
Koordináták: Ész.460.46’47”. Kh.23030’51“
Hogyha megnéznénk a valóságban Kolozsvártól Északnyugatra 6 km-re az úgynevezett Hosszú patak völgyében, és Kisbács községhez tartozó terület. Egy hely, amelynek a történelme úgy, mint geológiai szempontból: földtani, litosztratigráfiája, évmilliók óta változó dombok, völgyek, törések, amelyet már számos természettudós, geológus meg egyetemi kutató nagyon terjedelmes irodalmat szerkesztettek. Ennek is köszönhető, hogy Európa egyik ritka nevezetes helye, Eocén kori törés rendszerek, földfelszíni terep változások, természetvédelmi terület. Sajnos ezek a tanulmányok meg irodalmak, nem nagyon ismeretesek a közvéleményben, vagy inkább csak azok ismerik, akik ebben a szakterületen tevékenykednek, Jobban ismerik ezt a helyet úgy, mint parapszichológiai jelenségek helye, amit a közmédia nagyon felkapott, aminek az eredménye, hogy nagyon sok turista felkeresi ezt a helyet a világ minden tájáról, például, a BBC hír portál, a világ legfélelmetesebb toplistáján ötödikként rangsorolta ezt a helyet, Bács-Torok-Hója erdőt. Egy másik jellemzője, amiről talán nem sokan tudják, idézem: Bács (Nádasmenti j.) Barnás fehér, tömör, foraminiférás, középeocénkori (felső durva mészkő) a község tulajdonát képező és tőle 3 kmtrnyire D.K-re fekvő kőbányából, amely már emberemlékezet óta létezik. Ezen kőzetből 2x1x0.60 mtres darabok fejthetők, amelyeket, mint kitűnő építőkövek főleg Kolozsvárt értékesítenek, mint alap, párkány, és díszkövek továbbá lépcsőfokokat és síremlékeket is készítenek belőle ámbár ezen utóbbi czélra lágysága és gyors mállása miatt, nem a legalkalmasabb. Az évi termelés változó, de általában nem nagy. (M.K.Á.I.52-54)”. idézet, *(Magyar Korona Országai területén létező kőbányák.) Itt megemlíthető még a romai kori kolozsvári feltárások, a város alatti épületek maradványai meg kőtárgyak, síremlékek, amit a régészek találtak, persze nem valószínű, ezt senki sem vizsgálta meg ha Bács-Toroki kőbányából valók, de azért vannak történetek, amelyek arról szólnak, hogy a rómaiak innen fejtették a köveket. Amit még fontos megemlíteni, hogy itt a régészek egy úgynevezett Starcevo-Körös-kultúrához tartozó korai újkőkorszaki települést, temetkezési hely maradványait tárták fel, megközelítőleg, 8000 évvel ezelőtti csiszoltkő -korszak.
Mint aki nagyon kedveli a tengert a rengeteg élővilágával, nagy lelkesedéssel indulok egy a lakhelyhez közeli és környéki eocénkori korallzátonyos helyekre, na jó most nincs tenger, de volt és nem várjuk meg a valószínű következő tengert (250 millió év). Éppen ezért megpróbálom leírni, ami jellemző ezekre a helyekre, amit feltártak a geológusuk is, amit gyűjtöttem én is az évek során. A kőzetanyag, amit itt és a környéken gyűjtöttek az utóbbi két évszázadban az hatalmas. Ezeket a kövületeket nemcsak a helyi kolozsvári természettudományi múzeumban megnézhetjük, hanem a magyar vagy osztrák múzeumokban is, csak a bizonyos cédulákra kell figyelni, Az lehetséges, hogy egy része elveszett, vagy a háttérbe kerültek a történelem viszontagságai során, amit a múzeumok átvészeltek. Vagy csak a legszebbek kerültek kiállításra. Mikor belépsz egy természettudományi múzeumba, érdemes a részleteket is megfigyelni, a példányok lelőhelyei, a gyűjtés időpontja, a cédula szövegei elmesélik a határok változásait (magyar, osztrák, román).
De lássuk csak egy kicsit, hogy mit láttak vagy mit is kaptak a geológusok itt, a számtalan terepkutatásokon, a leírt szaktanulmányokban.
Eocén kori kövületdús mészkő rétegeket, mészkőfeletti berédi rétegek helyezkednek el, és bryozás márga rétegek, kőlencsék, tömegesen fellépő Nummulites fabiani-t tartalmazó mészmárgák, a berédi márgában, moha-állat telepek (Bryoza), nagyméretű osztriga típusú kagylók (Pycnodonte gigantica), Ritkában eocénkori fehér tündérrozsa kövület (Nymphaea cf. alba)., oolitos mészkőpadok, Vulsella dubia lumachell-pad, Echinodermek, vagyis tengeri sün kövületek, szirén fogakat is kaptak, változatos csiga kövületeket. Ezeket a földtani meghatározási fogalmakat, és a megtalált kövületeket csak egy részét felsoroltam röviden, ezek nagyon valós tények és megtalálható a helyi múzeumokban vagy különböző szakdolgozatokban. Majd később visszatérek ezekre a részletekre meg a különböző szakkifejezésekre, kövületek megnevezéseire, majd képekkel is megnézhetjük, sok a latin megnevezés is, de ez az általános nemzetközi szabvány besorolás, évszázadok óta, és ez a helyes, egy kicsit nehéz megjegyezni, de ezért vannak a lexikonok, világháló, és akit érdekli utánanéz. Azért megpróbálom megírni a magyar neveiket ahogy geológiai szakkönyvekben olvastam. Még ide sorolnám, ami csak nagyitóval látható, mint a gyöklábuak, moha-állatok burányok, puhányok, ezek mészhéjakból képződtek a mészkövek. A fennebbi felsorolt rétegek nem egy bizonyos sorban ülepedtek, ugyanazok a kőzet faj különböző időben különböző rétegekben vannak lerakodva. A folytatás következik.
