Holocén (Jelenkor)
A kainozoikum legutolsó időszaka. A megnevezés görög eredetű Holos jelentése teljes és Cene, kainos szavakból jelentése új. Holocén korszak –egészen új, földtörténeti kor, A Nemzetközi Rétegtani Bizottság az alábbi korszakokra osztotta. Meghálaja (0-4200 évvel ezelőttig), Northgrippian (4200-8200 évvel ezelőtt), Grönlandi (8200-11700 évvel ezelőtt). Ezeket a szakaszokat különleges éghajlati események határozták meg. A meghálaja korszak meghatározása egy északkelet-indiai állam barlangjában levő állócseppkövek, másképpen sztalagmit rétegei segítettek, amelyeknek meghatározták a korát (0-4200 évvel ezelöttig keletkeztek). A következő két nayobb korszakát a holocénnak grönlandi jégmagok alapján határoztak meg. A különböző periódusokat a szakértő geológusok az üledékek, az ősmaradványok (kövületek) és az ízotópok felhalmozódása alapján tudják kimutatni.
A kainozoikum végét jelentő eljegesedés után máig tartó felmelegedés jellemzi. A jégtakarók már csak az Északi- és Déli-sark közelében húzódnak. A felmelegedés a középkorban a 14-19 század között kisebb lehűlésben ment át. A 20 század és a 21 században a globális felmelegedés egyre erősödik, az emberi tevékenység következményei miatt. Az élővilág ebben a korban alakult ki a mai növény és állatvilág, egy kis különbséggel, a nagy testű állatok kihaltak, ugyancsak az emberi tevékenység következményei miatt. A 20 század során ezek a folyamatok csak növekednek (iparasodás stb.) és nem csak a szárazföldön, hanem tengeri élővilágban is észrevehető. A környezet szenyeződése már annyira előrehaladott, amit már nem is lehet javítani. Ennek az egyik sajnálatos és megrendítő következménye az állatfajok vészjósló csökkenése. Mit hoz a jövő, hogyan alakul a geológiai idő, milyenek lesznek az életkörülmények, az éghajlat, az állat vagy növényvilág, ha egyáltalán lesznek.
250 millió év múlva.
Egyre több kutató és geológus a modern számitógépes rendszerekkel probálják lefuttatni, hogy hogyan is alakul a geológiai idő a Földön a következő 250 millió évben. Bekövetkezik újra egy szuper kontinens kialakulása a Pangea Ultima, amely már a mai ismert kontinenseket és földrészeket mágában foglalja. 250 millió év iszonyatos sok. A kutatók már észrevették, hogy a kontinensek évről évre közelednek egymáshoz Ez egy nagyon lassú folyamat, hasonlatként az emberi köröm növekedést lehet például venni, ami észrevehetetlen. A Föld felszíne 250 millió év múlva nehéz megjósólni. Hogyan alakul a tenger fenekén a földkéreg egyes lemezei a másik lemezben merűlve és süllyedve. Kialakul egy úgynevezett szubdukciós folyamat. A következményei robbanó vulkánok, számos földrengés, talán redők és hibák, vagy éppen hegyképződés. Egy amerikai kutató következtetései 250 millió év múlva. Az Atlanti-óceán teljesen eltünik. Amerika ütközni fog,addigra már egyesült Afrika és Eurázsia kontinensel. Ausztrália is észak felé távolodik és osszeütközik Ázsia déli részével, ugyanígy észak fele fog haladni Antarktisz és ütközik Ázsia déli részével. Az Indiai-óceánt az újonnan egyesült kontinensek közre fogják. Kialakul a Pangea Ultima (Utolsó Pangea kontinens) szuper kontinens, amelyet a Csendes -óceán fog körül, amely hatalmassá gyarapodott. Talán más kutatok másként látják ebből is látszik, hogy nem könnyű megjósolni a kontinensek mozgását. Újabban megjelent egy brit kututató a Bristoli Egyetem szuperszámítógépen futtatott éghajlati modelleket felhasználva egy tanulmánya. 250 millió év múlva a felmelegedés kipusztítja az emlősök 95 százalékát, beleértve az embert is. Csak egy száraz forró éghajlatú földrész marad. A földkéreg lemezei mozgásának folyamata közben kialakult szuper kontinens Pange Ultima, következményei, vulkáni tevékenység hatalmas mennyiségű széndioxiddal telítik a légkört. A globális hőmérséklet 40°C fölött lessz. Ez nagyon hasonló 260 millió évvel ezelőtti perm-triász korszakban kimutatott hőség időszakával és bekövetkezett fajok 90 százalékának az elpusztulása. A szuper kontinensen a tengertől távol eső részein hatalmas sivataggá alakul, az élőlények kevés táplálékhoz jutnak, lassan elpusztulnak, csak egy nagyon különlegesek és alkalmazkodó emlősök maradnak meg. Egy másik tényező 250 millió év múlva a Nap sugárzása megnövekszik 2,5 százalákkal lessz fényesebb a maihoz képest. Ami még nagyobb globális felmelegedést okoz. Ez azzal magyarézható, hogy a Nap ebben az időszakban elfogyasztja hidrogén üzemanyag készletét, a Nap magja összezsugorodik, növeli a magfúzió sebességét. Az éghajlat széndioxid színtje meg fogja haladni a mai színtnek a töbszörösét. És ha mégis az emberiség vagy az emlősök majd tudnak alkalmazkodni, barlanglakók, homoklakók, vagy éjszakai életet fognak folytatni.
Ez már igazán csak a jövő kérdése. 250 millió év múlva Bácsitorok és környékén a legnagyobb valószínűséggel már nem lessz többé tenger vagy óceán, korallzátonyok, tengeri életkörülmények.De ki tudja, ez is csak a jövő egyik kérdése a sok közül. Kié a Föld? Kié a tenger? Kié a kövek, kavicsok? Kié ahomok?
