(Des Großkalkes der Bácser schlucht. Bácsi Torok bei Klausenburg)

Egy  régi elfelejtett rövid történet a helyi kőbányák működési idejéből.

Egy erdélyi szász származású építész Carl Wilhelm Friedrich Maetz (Medgyes 30.01.1847-17.05.1896) aki 1880-as években került Kolozsvárra. Egyik legsikeresebb kolozsvári vállalkozó lett. Kolozsvár belvárosa több épületének tervezője és megvalosítója.1883-ban téglagyárat alapít, részesedést szerzett a kisbácsi kőbányában. Saját udvarán kőfaragó és asztalos műhelyt működtetett (Magyari utca 1/1989 december 21 u.37). Konkurencia miatt 1880-ban Nagyszebenben kelet költöznie, ahol az öccsével közös vállalkozásban sok épületet tervezett és épített. A saját terve megnyerte a nagyszebeni Természettudományi Múzeum építését, amit 1894-ben be is fejezik. A reneszánsz stílusban épített kőoszlopokkal ellátott főbejárattal rendelkezik, mely a kisbácsi kőbánya Bácsi toroki mészkőből készült.

Valószínű, hogy ezekben az időkben kémiai vizsgálatra elküldött az építész úr, kétmintás próbát a Bácsi toroki durvamészkőből.

Az osztrák- magyar monarchia idejében a német és a magyar hivatalos nyelv volt Erdélyben, a képen német nyelven kapták az értesítőt, amit a következőkben lefordítok.

Friedr.Maetz építész úr küldte, 2 darab durva mészkő kockát, kémiai vizsgálatra. Két rétegből származnak, amelyeket 65 cm vastag márgapala réteg választ el. Bácsi toroki durvamészkő rétegek a Harmadidőszak középsőeocénjéhez tartoznak, így geológiai korukat tekintve teljes mértékben megfelelnek a párizsi medence jól ismert „Calcaire grossier” -jének. A kőbányából származó Bácsi toroki mészkő nagyon puha, könnyen megmunkálható, de a levegőben hamar megkeményedik.De míg a párizsi mészkő csaknem fele puhatestű-héjak törmelékéből vagy foraminiferális kagylókból, különösen a miliolitákból áll, a bácsi toroki mészkövet kis, lekerekített ostracoda-héjak alkotják, amelyek kisebb-nagyobb üregeket zárnak be. Az ostracoda-héjak közötti terek sűrű mészcementtel vannak kitöltve.  A kémiai vizsgálat eredményét az alábbiakban foglaljuk össze röviden

A piknométerrel kétszer 15° C-on mért sűrűség határozza meg az átlagot

Alsó réteg…  2˖6394 g/cm³

Felső réteg… 2˖6250 g/cm³

Páratartalom, amely 110° C-on

Alsó réteg...0,32%

Felső réteg…0,65%

100° C-on szárított kövekben található

10%-os sósavban oldva

Alsó réteg… 97,49% (itt talán mész, kalcium- karbonát, CaCo3)

Felső réteg… 97,73%

A fenti eredmények összehasonlításából látható, hogy mindkét réteg mészköve nagyon közel azonos összetételű, és a kettő között főként a sósavban oldhatatlan alkotórészek relatív mennyiségében van különbség. Ezt a 0,62%-os különbséget valószínűleg az a körülmény magyarázza, hogy a felső réteg, miután jobban ki volt téve a levegő és a nedvesség hatásának, a szilikátok nagy része feloldódott, és így sósavban oldódó anyagok keletkeztek. Valójában a felső 0,68%-os réteg nedvességtartalma több mint kétszerese az alsó (0,32%-os) rétegnek. A felső rétegnek sűrűsége is valamivel kisebb, (2˖6250 g/cm³) mint az alsóé (2˖6394g/cm³). A levegő és nedvesség hatására bekövetkező mállás következtében a felső kőből is kikerült a szerves anyag egy része, miközben a faszén fokozatosan oxidálódott szénsavvá. A felső rétegben a szerves anyag mennyisége valójában valamivel kevesebb (0,11%), mint az alsóban (0,13%). Az alsó réteg általában sűrűbb és építési célokra alkalmasabb, mint a felső réteg. Végül a Bács toroki durvamészkő kémiai összetételét a „Calcaire grossier” összetételével hasonlította össze Vangirard - Niecklés Analyse szerint

„A piknométer lombikhoz hasonló, hasas, szűk nyakú üvegedény. A nyílása csiszolatos kapillárisa zárható, amelyen egy körbefutó, csiszolt jel a folyadékszint pontos beállíthatóságát biztosítja. Pontos sűrűségmeghatározásra használják olyan esetekben, amikor areométerrel nem határozható meg, vagy teljesen pontos érték szükséges. Az elnevezés a görög pyknosz (πυκνός = sűrű) és metró (μετρώ = megmér) szó összetételéből származik. A piknométert először száraz állapotban megmérik analitikai mérlegen, majd megtöltik desztillált vízzel és elvégzik az oldalcsövön keresztül a jelre állítást. Található a piknométerben egy hőmérő, melynek segítségével ellenőrzik a víz pontos hőmérsékletét és táblázatból kiolvassák a víz pontos sűrűségét. Ezután a desztillált vízzel megtöltött piknométert is lemérik analitikai mérlegen. Ezen adatok ismeretében kiszámítható a piknométer pontos térfogata Ezt követően az ismeretlen sűrűségű oldattal töltik meg a piknométert s a fent említett jelre állítást és tömegmérést szintén elvégzik. Az oldat sűrűsége a mért tömeg és a piknométer számított térfogatának hányadosaként kapható meg.” Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0

Mint egy nagyon régi kövület, kőzet, ásvány gyűjtő hobbigeológus egy kedves kis verset leírok, ami sokszor a kövület gyűjtéskor az eszemben jut. Ez egy angol versike leírom angolul is talán ma ez nem okoz gondot senkinek, de lefordítom magyarra is, esetleg nem fog rímelni, de érdekes a mondanivalója.

A kövület, ősmaradványgyűjtésnek számos külföldi ország már elfogadott bizonyos etikai kódexet. Talán a mi hazánkban is létezik, de nagyon kevesen ismerik. A leggyakrabban élőforduló figyelmeztető táblák vagy ikonok ilyenek lehetnek. Természetvédelmi Terület. Tanősvény. Védett feltárás. Visszafogottan használjuk a kalapácsot. Szigorúan védett feltárás ne használjuk a kalapácsot. A belépés engedélyköteles. Veszélyes feltárás. Ilyen helyeken a szokásosnál nagyobb óvatosságot igényel. Ami Bácsitorok régészeti lelőhelyet jellemzi egy tábla is ki van helyezve, csak éppen nem megfelelő helyre, a fák és a bokrok benőték. A régi kőbánya helyeket, szakadékokat az újonnan épült házak bekerítetek, nem nagyon lehet megközelíteni. Kövületeket gyűjteni itt egy kicsit veszélyes is omlás lehetséges

A közvetlen környéken barangolva lehet találni kövületeket időnként felbukkannak. Sajnos, ha nem találják meg szétmállanak pláné a hidegben télen. Ilyenek például az Óriás osztriga kagylók, tengeri sün. Kivételt képeznek a csiga kövületek (kőbelek inkább mert a meszes csigaház elporlott) amelyek egy kicsit ritkábbak.

Földtan szempontjából Bácsitorok már nagyon régi időktől foglalkoztatta a geológiai szakembereket vagy bánya szakértőket. Még a romai korban is bányásztak az itt lévő kőbányákban a nagyon jó minőségű durva mészkövet. Napjainkban már nem bányásznak mert nem lehetséges, és nincs is rá igény.

A mészkövek fajtái sokféle. Megemlítem a fontosabbakat. Kristályos mészkő (fehér márvány). Tömött mészkő. durva mészkő. Mésztufa (travertin).

A tömött mészkő fehér (lehet színes vagy tarka is), szabad szemmel tömött szövetűnek látszanak, törése egyenes, kalapácsütésre szilánkosan pattogzik, vegyi összetétele mészkarbonát.

Durva mészkő. Szinük sárgás-fehér, porózus, likacsos szerkezetű, kövületes (foraminiferás), kémiai összetétele tiszta mészkő. Foraminifera-latin, foramin-lyuk, hézag, fero-hózni, vinni. Ferominifera magyarul Likacsosházúak vagy Likacsoshéjúak egysejtű eukariota élőlények. Jellegzeteségük az állálábak. Többségüket kalcium karbonátokból álló héj, ház borítja. Általában a fajtájuk nem nagyobb milliméteresnél, de azért a legnagyobb ismert fajnak már 19 cm. Körülbelül 275 000 recens (napjainkban is létezik) és fosszilis fajuk ismert.

A durva mészkőben, ha sok benne apró gömbös foraminifera héj, oolitos szerkezetű mészkőnek nevezzük. A Bácsitorokban a durva mészkő Harmadkori (eocén) lerakodások, nummulitesz (Szent László pénze, egysejtűek eukarióta megkövesedett maradványa) mészkő. Barnás-fehér vagy sárgás-fehér. A megmunkálhatóságuk szerint a gyakorlatban lehetnek puha, félkemény, és kemény mészköveket különböztetünk meg.  Egyes helyeken megtalálható konglomerátos durva mészkő, amely nagyobb kagylókat és csigákat tartalmaznak.

Homok, kavics, sóder, murva, kő, föld, színes vagy nagyon különös az alakja. Sokan csak egyszerű jelentéktelen építőanyagnak véli. Ami meglepő a kövekben, hogy valamikor szerves élő szervezetek voltak, növények, moszatok, baktériumok, vízi állatok. Az idő csak egy illúzió, érzékcsalódás, rövid vagy túlságosan hosszú, több száz millió időtartam, őskorszak, érzékelni nem lehet, de amit itt hagyott érdemes esemény volt. Hogy kié a kő a homok, a hegyeké, a tengeré a természeté, ez csak a jövő titka. Úgy gondolom hogyha a jegyzetfüzetem tartalmát is leírom mert, jelentős szerepe van a jegyzeteknek, amelyek alapját, leglényegesebb tudnivalók, információk összessége a „Bácsitorok, ahol a korallzátonyok is megpihennek” egy képzeletbeli időutazás Eocén Földtörténeti korban ezelőtti száz millió években. A jegyzetek célja ismertetni egy rendkívüli és rejtélyes helyet meg környékét, amelynek a története sok száz millió éves.

Egy hely és környéke, ahol a mai napig értékes ősmaradványok megmaradtak vagy előkerülnek majd, mint bizonyíték a nagyon régmúlt korból. Egy óceán hatvan millió éven át lerakodott korallzátonyok és megszámlálhatatlan vízi állatok és növények maradványai.

Egy kis község Kisbács nem messze nyugatra Kolozsvártól szerencsés földrajzi helyzet és különleges természeti örökség részét alkotja Bácsitorok. Mint régészeti lelőhely és közvetlen környéke, ahol az idők folyamán számtalan ősmaradványt találtak a geológusok vagy amatőr kövület gyűjtök. Számtalan geológiai könyv és szakdolgozat jelent meg az utóbbi 150 évben. Persze a cím nem Bácsitorok és környéke, hanem Kolozsvár és környéke. Bácsitorok nem is olyan régen meredek leszakadásai, sziklái messziről észrevehető volt, ma már a természet (emberi természet is) környezeti hatásokra egy kicsit megváltozott. A környéke alacsony átlagmagasságú domborzati viszonyokkal jellemezhető, tele jobbnál jobb kirándulóhelyekkel.

A kövületekről nem csak könyvekből ismerhetők, hanem egy közeli kirándulás és érdeklődés az ősmaradvány gyűjtéshez, kövület vadász vagy hobbi geológus. A geológia vagy Földtan, a Föld szerkezetével és felépítésével foglalkozó természettudomány. Két fő ága van, elméleti geológia és alkalmazott geológia. Most csak az első szaktudomány a lényegeseb számomra, ide sorolom egy néhány tudományterületet úgy mint, földtan kőzettan, ásványtan, tektonika, őslénytan (paleontológia)

A következőkben, amit csak lejegyeztem a különböző geológiai könyvekből vagy szakdolgozatokból, és csak Bácsitorok és közvetlen környékéről s geológiai tanulmányok, dolgozatok, amelyeket sikerült elolvasni, meg a személyes helyszíni kirándulás során talált kövületekről, élményekről.

7. Fejezet .
   

1.Óriás csigák birodalma és fénykora.

Megérkeztem a kis hajóval a kiinduló helyre és környékére. Ahova értem, egy kis szabad vitorlás kikötő, de itt nem horgonyzom a könnyű hajót, a gyenge szél ide-oda mozgatja. Az óceáni hullámok alig észlelhetők. A víz meleg, tiszta és átlátszó. A korallok közötti csendes helyeken virág korukat élik a tengeri sünök, mohaállatok, vastaghéjú óriás kagylók és óriás csigák. A meleg tengerfenéki áramlat gyors, a nagyobb kagylók és csigák ellenálnak a sodrásnak, a vastag héjuk és házuknak köszönhetően, amit maguknak növeltek. A csigák régi időkből származnak a megjelenésük még a Kambrium korszakban történt, 541 millió évvel ezelőtt. Leszármazásuk az örvényféregszerű csoportból (laposférgek, gyűrűsférgek). Evolúciós szempontból is az egyik legsikeresebb csoport az általuk elfoglalt ökoszisztémák és élőhelyek sokféleségében. A csigák a Puhatestűek törzsének az egyik leggazdagabb osztálya, Gastropoda, magyarul Haslábúak osztálya meghaladja a 100000 élő fajszámot, és még több mint 13000 fennmaradt fosszilis nemzetséget. Alakjuk és méretük nagyon változatos. A héjuk mérete majdnem egy métertől egész az 1 milliméternél kisebbig terjed.

Felépítés és jellegzetességei. Az egyik legérdekesebb és szembetűnő sajátosság a csigaház, amely meszes külső váz (héj). A köpeny és ezzel együtt a héj az elülső dorzális (háti) szelvényből kiindulva minden oldalon növekszik. A teste egy fejből egy lábból és zsigerzacskóból (belső szervek) áll. A csiga egyik erőssége, hogy egy pillanat alatt az egész testét behúzza a házába. A csigák házának alakja igazodik életmódjukhoz. A házuk csőszerű tovább növekedése spirálisan folytatódik tovább egy bizonyos síkban. Általában a legtöbb csigaház jobbra csavarodik, csak nagyon ritkán csavarodik balra. A spirál csúcsát apexnek nevezik. A csigák feje viszonylag kicsi, rajta található a

szájnyíllás, fölötte tapogatók, amelyek az érzékelő szervek is. A lábuk erőteljesen ellaposodó, csúszó vagy haslábú. A mozgása lassú, egy izomzatnak köszönhető, amely hullámosan fut végig a haslábon. A csigaház alakja, mérete és színe fajonként változó, fajmeghatározó bélyeg. A csigaház az egész élete során együtt növekszik az állattal. A csigaházon létrejönnek rácsos képződmények, spirális vonalak, harántirányú kiemelkedések, bordák, csomók, tűskék. A csigák bonyolult szerveinek, festéksejtjeinek köszönhetően, különböző festékanyagokat választhatnak ki. Ezek a festéksejtek a csigák bőrén található. Lehetnek sávok, foltok, csíkok a héjon. A légzés a vízben kopoltyúval történik ezeknek a szervnek a feladata, felveszi az oldott oxigént a vízből és azt a véráramba juttatja, és az életműködés során keletkezett széndioxidot leadja. A tengeri fajok egyedi fejlődése átalakulással lárvaalakon keresztül történik, mint a planktonok, parányi szervezetek élnek a vízben egész kifejlődésig. Az uralkodó csiga fajok módosult leszármazottjai, amelyek népes nemzetséghez tartoznak általában megörökölik azokat az előnyöket, amelyek csoportjukat naggyá a szüléiket pedig uralkodóvá tették, aminek következésképpen nagy és széleskörben elterjednek több helyet foglalnak el a környezetükben.

Táplálkozásuk. Mint általában a vízi állatoknál hasonlóan a csigák lehetnek, növényevők, (algák, moszatók), húsevő ragadozók, elhalt szerves anyagokból táplálkozók, dögevők és parazita táplálkozók (élő állatokkal táplálkozók).

Mielőtt megfigyelném a korallzátony környéken tevékenykedő különböző csigafajokat szükségesnek tartom egy nagyon fontos és nélkülözhetetlen tudományágat megemlíteni, ez a Rendszertan. Az előlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Két szakterülete a szisztematika, systema(görög) jelentése rend az élőlények evolúciós viszonyainak kutatásával foglalkozó szakterület, és a taxonómia, tax (görög) jelentése rend, nomos (gör.) jelentése törvény, amely az elnevezésekkel és névadással kapcsolatos technikai kérdésekkel, katalógizásával foglalkozó segédtudomány. A fajnak kivételes helye van a rendszertanban. A faj fogalom logikai kereteit már Arisztotelész (i.e. 350) megalkotta az első és élettelen dolgok rendszerezését. Carl von Linné (1707-1778) felismerte az arisztotelészi logikai keret alkalmazhatóságát a fajok elnevezésénél. Megalkotta a két nevű nevezéktant, ami 1758 óta is érvényes. Linné szerint, ″ amennyi különböző faj van amennyi különböző formát a végtelen lény kezdetben teremtett″, ebben az állításában Linné a fajok két fontos tulajdonságát hangsúlyozta ki, a létezésüket és állandóságukat. A Kétnevű Nevezéktan a 18-ik században latin nyelven íródott, az akkor általánosan elfogadott tudományok nyelvén.

6. Fejezet

Miután sikeresen bepillantottunk egyes tüskésbörűek sajátos világába, a kis vitorlás hajónkkal visszatérünk a mi kedvenc helyünkre meg közvetlen környékére. Addig is egy idézettel folytatom, amit még az elején írtam ″ képzeletbeli időutazást végzünk egy kis vitorlás hajóval. A hajónaplóba leírjuk az igazi tengeri legendát egy képzeletbeli elveszett világot, amely semmiben sem hasonlít a maira. Egy megvilágítás, vagy egy körkép tengertani tanulmányokkal. Ami fontos tudni és csak erre a helyre és a környékére jellemző, az itt élt vízi élőlények meg vízinövények, megmaradt, kövületei, a bizonyítékok. Ahova érünk, ezelőtt 100 millió év, a helyszín koordináták a mai Bácsi-torok és környéke, Eocén, Földtörténeti kor. Egy nagy víztömeg, meleg sekély tengeri kép tárul elénk, zátonyok, vízinövények, mohás, ingoványos helyek, tenger morajlás, zúgás. ez a régi lomhán imbolygó Tethys tenger. ″

Bizonyára sokan feltesznek gondolatban számtalan kérdést, talán ilyeneket: Itten Kolozsvár környékén, Erdélyben tenger vagy óceán? Most miért nincs? Milyen is volt ez a tenger? Miért volt itt tenger mikor hegyek vesznek körül? Még sorolhatnám a kérdések sorát. Nagyon természetes dolog a kíváncsiság mert nem mindenki tanult Ősföldrajzot még a geológus szakmabelieknek is provokációk ezek a kérdések. Amit mi sem tudunk a valóságban felfogni, azok az időszakok, a milliárd vagy százmillió év. A geológusok és nem csak, nagyon sok elmélettel igyekeztek megmagyarázni. a sok megtalált geológiai bizonyítékokat. Már az 1700-as években egy dán geológus megalapozta a rétegtan elméletét, amely a mai napig is érvényes. A Rétegtan vagy sztratigráfia, az egyik ága a geológiának, amely rétegezett üledékes és vulkanikus kőzeteket vizsgálja. Ez a tudományág két fontos kutató területe van. Kőzet rétegtan (litosztratigráfia) amely az anyag fejlődés eseményeit az időben egymásra következő üledékes kőzeteket tanulmányozza. Biosztratigráfia a kőzetek keletkezési idejét és a bennük talált ősmaradványok, tanulmányozása. De hát igy is egy-egy rétegsorban valamelyik földtörténeti idő képződményei hiányoznak. A középkorban már egyes geológusok is felfigyeltek, hogy a Föld kontinensei nagyon egymáshoz illeszkednek, de ebben az időben még nem tudták bizonyitani. Csak a XX-ik század elején egy német tudós Alfred Lothar Wegener, klimatológus, geológus, geofizikus, meteorológus és sarki kutató, 1912-ben javasolta a kontinensvándorlás elméletet. Ez az elmélet a lemeztektonika, litoszféralemezek, vagy kőzet lemezek mozgására, vándorlására, az óceánfenék szétterüléséről szól. Ebben az időben már a hajósoknak is feltűntek az óceán fenekén levő különleges hosszanti árkok, amelyeket kezdték felkutatni, és feltérképezni ezeket, az újabban megjelent a hajózásban használt hanglokátor módszerrel. Eltelt egy bizonyos időszak ameddig sikerült felfedezni, és feltérképezni a kontinens lemezeket (Föld kéreg lemezeket) majd később az 1960-as évben, elfogadták a kontinensvándorlás elméletet. ″Óceáni hátság, az óceán fenekén fekvő lemeztektonika által formált hegyláncok a létezésüket 1950-es években fedezték fel, ahol a litoszféra-lemezek távolodnak egymástól. Ezeken a helyeken a földköpeny anyaga feláramlik a felszínre, és gyarapítja az egymástól eltávolodó kéreglemezeket. Óceáni hátságok az egész Földet behálózza teljes összhossza 80000 km. Tektonikusan aktív óceáni hátságok hosszanti tengelyében általában árkok húzódnak a két gerinc között ezekben tör fel a mélységi magma és keletkezik az új óceáni meder″ (szabad enciklopédia)

Tethys ősóceán

Pangea, őskontinens, Paleozoikum, régi szétdarabolásakor az eltávolodó ősi Afrika és Európa között riftesedéssel kialakult óceáni medence. Riftesedés ₌ az óceánok kialakulásának kezdeti szakasza, amikor az asztenoszféra konvekciós áramai a kontinenseken egyre szélesedő tőrésvonalak mentén árkos süllyedéseket hoznak létre (pl. Kelet-Afrikai árok).

Asztenoszféra ₌ kissebességű öv ₌ földköpeny képlékeny állapotú gömbhéja, amely a felszíntől 75 és 250 km közötti mélységben található.Konvekciós áram ₌ olyan áramlás, amelyet a folyékony anyagokban mutatkozó hőmérséklet és sűrűség különbség révén a gravitációs erő hoz létre. A nagyobb hőmérsékletű anyag a közegben felemelkedik, a hidegebb pedig leszáll

A Tehtys óceáni medence, az óidő végétől (paleozoikum 570 millió éve kezdődött-és 245 millió éve fejeződött be) a harmadidőszak végéig (65 millió éve kezdődött és 2,4 millió éve fejeződött be) meglevő, de egyre kisebb kiterjedésű földközi tenger, amely Dél-Európától és Észak-Afrikától Ázsiáig húzódott keleti nyugati irányban. Üledékeiből gyűrődött fel Eurázsiai hegység rendszer. Ami fontos megjegyezni, a mi hegyeink is talán csak a harmadidőszak (65-2,4 millió évvel ezelőtt) alatt keletkeztek, Geológiai bizonyítékok alapján, ebből az az időszakból egyforma üledékes kőzeteket találtak meg az Alpokban és a Himalájában, sőt ugyan olyan fajhoz tartozó kövületeket is. A Bácsi-torok és környéke, kolozsvári medence mellett, az Erdélyi Medence északnyugati sarkában, mondhatnánk a medence szívében fekszik. Geológiai szempontból tanulmányozva egy igen érdekes legendákkal is hasonlítható, mint például Atlantisz, ahol egy teljes kontinens elsüllyedt az óceánba, egy földi paradicsom, amit még most is keresnek. Egy magyar, Prinz Gyula geológus, geográfus, néprajzkutató, kidolgozta a Tisia mikrokontinens elméletet. Oktatói, közéleti tevékenysége sikeres volt, sajnos idős korára már nem nagyon értékelték. Többek között 1940-1945 időszakban A Ferenc József Tudományegyetemen, kolozsvári egyetem földrajzi intézetét vezette. A Tisia elmélet 1920-as években nagyon fontos volt, a Kárpát medence kialakulásáról, keletkezéséről. Ebben az időszakban még nem volt elismerve a kontinens vándorlás elmélete, vagy a kontinens lemezek feltérképezése. 1950 után amikor a lemeztektonika modern elképzelései kialakultak a Tisia mikrokontinens elmélet egy kicsit háttérbe került.

Tisia mikrokontinens.

A Föld őskori történelmében (százmillió évek során) a kontinensek sok változáson mentek át, ide-oda vándoroltak, földrészek feldarabolódttak, új földrészek keletkeztek, egyes részek elsüllyedtek, hegyek alakultak. De inkább vegyük az utolsó 225 millió évvel ezelőtti időszakot, amikor egyetlen szuperkontinens volt a Pangea, majd 75 millió év után (150 millió évvel ezelőtt) ez a szuperkontinens feldarabolódott, keletkezett Laurázsia és Gondwana. A Tethys óceán medencéje a földi középkorban és az újkor elején (250 - 66 millió ezelőtti évek között) vonult végig a mai Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Balkán hegység, Kaukázus, Himalája területén. Hosszú évmilliók során tömérdek anyag halmozódott föl a tenger medencében, aminek a következtében kisebb- nagyobb szigetek vagy szárazulatok alakultak, egyes helyeken valóságos hegytömegek is. Egy ilyen hegytömeg jutott a térszín fölé, amely a mai Belső -Magyarország, Erdélyi Medence, Kelet-Szerbia, Dél-Bulgária és Észak-Kisázsia. Ez a Tisia -Rhodope szárazulat, és ezt a szigetet a Tethys tenger övezte

Amikor a tektonikai okok hatására megkezdődött az alpi (Alpok) hegyképződés a Tisia tömb (sziget) körül, a földkéreg kezdett felgyűrődni, kialakult egy körív forma lánchegység, amely a mai Kárpátok. Bizonyos idő után a kéreg mozgások, gyűrődések alább hagytak, a bonyolult őskóri világ kezdte helyre állítani az egyensúlyt. Ennek az lett a következménye, hogy a közbenső tömegek, szárazulatok, köztük a Tisia mikrókontinens megroppant, összetöredezett és elsüllyedt. A süllyedési folyamat lassú volt. A beszakadás nem történt egyszerre a Tisia részek külön-külön új tájakat alakítottak. Az Erdélyi Medence a harmadkor (60-2,6 millió évvel ezelőtt) közepén alakult ki. Ebben az időben nemcsak az Erdélyi Medence süllyedt, hanem a Belső-Magyarország területe (Alföld) is. A tenger benyomult az elsüllyedt részekre. Igy az Erdélyi Medencében kialakult egy beltenger, amely a Miocén végéig (kb. 60 millió évig) tartott. A Kárpátok, lassan jobban behatárólták az Erdélyi Medencét. Elkezdődött az tömérdek anyag lerakodás a tenger fenekén. Ezek az üledék sorok, különböző évmilliók rétegei nem mindenhol kimutathatók, egyes helyeken mivel fokozatosan beszakadtak, vagy töredezettek. Szerkezetileg nagy részben agyagosak, egyes részeken homokosak, márgásak, az egész Erdélyi Medence töredezett táblákból áll, talán még a mai napokban történő földcsuszamlások, ennek köszönhetőek. Az Erdélyi Medence földtani szempontból, nagyon bonyolult és érdekes, nem részletezem, röviden leírni nincs is értelme, a szakirodalom túl nagy, amit a geológusok az utolsó évszázadban feltártak. Meg kell említeni a Miocén kori (23,3 - 5,3 millió évvel ezelőtt) vulkán működést az Erdélyi Medencében, egyes helyek, beszakadásakor keletkezett réseken a forró izzó anyagok törtek a felszínre, újabb területeket foglaltak a régi nagyobb medencéből.

Az Erdélyi Medence beszakadási peremvonala mentén keletkezett vulkánok jellemzői, a vulkáni formák, kráterek, kalderák, lávafolyamok, vulkáni lejtők, lávaárak, meredek lejtőjű lávadomok, tufapadok, lávakőzetek, izzó kitörésű felhők hamújai. Most csak felsorolom a fontosabb vulkánokat. A Keleti Kárpátokban, ahol épebben megmaradt kúpokat és krátereket találhatunk. Legnagyobb a Kelemen-Görgényi-Hargita vulkán vonulat. Ide tartozik Mezőhavas (Tatárkő- 40 km átmérőjű kúp), Somlyó, Csomafalvi-Délhegy. Délebbre (Dél-Görgényi havasok) van a Rekettyés, Ósztroc, Fertő tető, Vargyas (Központi Hargita), Csicsoi-Hargita, Csomád. A vonulat rész északi tagja Nagykőbükk, Kakukkhegy, legdélibb része Piliskét, Bükkszád-Málnás. Csomádnak a Tusnádi szorosra néző meredek lávadomjai gyűrűjében a legszebb a kettős kráterben kialakult Szent Anna tó és Mohos láp, a tűzhányó tevékenysége 30-40 ezer évvel ezelőtt halt el. Az Erdélyi Érchegység (Nyugati Kárpátok) területén kevesebb és hamarabb befejeződött a vulkáni tevékenység, itt található, a Csetrás hegység, Dévai hegyek, és Vigyázó.

Érdemes megemlíteni a vulkáni tevékenység során képződött érceket, legfőképpen az arany-érc (Erdély úgy említették, mint Európai Aranyország) a római korban is bányásztak, ezüst-érc, réz-érc, vas-érc, higany-érc. A vulkáni hegyek tövében ásványos források, Ásványvizek országa, forrásainak száma meg haladja a 2000-et is. Az Erdélyi medence a harmad-időszak közepén, süllyedés, beszakadás után kialakult a medence

köröskörül a hegyekkel, a medencét tengervíz töltötte ki, a hegyek csak itt-ott álltak ki a vízből. Az idő múlásával a sósvíz csökkenésével és a további beszakadások, vulkáni anyagok fel tódulásával a medence elzáródását vonta maga után. A beszakadások már az Erdélyi Medence déli, dél-keleti irányában tolódtak ki. A víz kezdett kiédesülni és a Szebeni és Fogarasi havasok lábai felé vonult. A mai Erdély véglegesen a pliocénben (5,2 millió évvel ezelőtt kezdődött és 2,4 millió évvel ezelőtt ért véget) alakult ki, ekkor alakult a dévai-marosilyei Maros szakasz, árkos vetődés. Az erdélyi Medence vizeinek legnagyobb része azóta távozik ezen a vonalon. Megemlítem csak a fontosabb tényeket, a tengervíz millió évek során történő párolgását is, aminek köszönhető a tömérdek fennmaradt só-réteg, Tordai, Parajdi, Vizaknai, ami Európai viszonylatban is egyedi bizonyíték, hogy milyen jelentőségű őskori korszakok határozták meg az Erdélyi Medencét.

A feljegyzést befejezem, visszatérek az időutazás történetében, lassan megérkezünk a célpontunkhoz és környékére, a következő víziállat, amit megfigyelek az a puhatestűek egyik legszámosabb állatfaja, amelyek legjobban alkalmazkodtak a legváltozatosabb életkörülményekhez. Ezek a Csigák vagy Haslábúak.    

5. Fejezet

Amint visszatértünk a kiinduló hely környékére (koordináták É.sz. 46⁰.46′.47″. K.h. 23⁰.30′.51″.) megfigyelünk egy másik helyi igen különleges vízi állatot, amelyek nagylétszámban található az itteni zátonyok környékén, az eddigi feljegyzett vízi állatokkal együtt mint, nummullitek, osztriga kagylók, óriás szörbencs, csipde kagylók.

Tüskebörüek. (tüsköncök)

Tüskésbörüeken belül a tengeri sün osztály legelterjedtebb faj. A kedvenc helyük a tengerfenék, homokba vagy a sziklákra fúrják magukat. Testük gömbölyded vagy lapos, méretük változatos. Kedvenc eledelük a moszatok. A testüket vagy a vázukat tüskék borítják. Több száz apró átlátszó csőtalpak, vagy csőlábak nyúlnak ki a tüskék mellett. Ezeknek fontos szerepük van a mozgásban az etetésben és a légzésben, de ugyan ezeket használják az aljzathoz való rögzítéshez. A tüskék hosszúsága lehet kétszer is nagyobb, mint a vázuk, nagyon változatosak, hegyesek, kehely, vagy kiszélesedő végűek, és nagyon mozgékonyak, minden irányban mozgathatók. Ezek egy nagyon régi korból származnak, Ordovicium.488-443,7 millió évvel ezelőtti vízi élőlények. Mint általában minden más tengeri vízi élőlény osztájában nagyon elterjedt a világ óceánjai és tengereiben. A különbség, közöttük, a szervezet alakja, és táplálkozási szerv felépítése. Ezekből a szempontokból nagyon bonyolult a felépítésük és működési szerveik éppen ezért nem részletezem itt, most csak megfigyeljük a fontosabb tevékenységeiket életmódjukat ezen a környéken a korallzátonyok körül. A tengeri sünök felépítés szempontjából vannak szabályos tengeri sünök, amelyek inkább a sziklás aljzatban húzódnak meg, a tüskéjük is nagyobbak, és szabálytalan tengeri sünök, amelyek a homokos aljzatban találhatók, az alakjuk, lapított a vázuk, mint egy korong. Tüskéjük kisebbek, olyan, mint valami barnásvöröses bársonyszérű bevonat. Ezen helyen található korallzátonyok többségének, szerkezete durva mészkő, mész kőzetek, és agyagos márga, több szabályos tengeri sünt faj kedveli ezt a környezetet. Ezek közül feljegyzünk egy néhányat, méretük, és alakzatjuk után, amelyek nagy számos telepeket alkotnak. A faj és nevét (Cidaris félék) csak a XVIII.sz. kapja és nagy mennyiségben található ezen a környéken, bizonyítéként a megtalált nagylétszámú kövületek gyűjteménye.

Szabályos tengeri sün-Kerekded. Átmérője 80 mm, magassága 45 mm.

Szív alakú tengeri sün. Átmérője 64-67 mm, magassága 45 mm.

Kerekded tojás alakú. Átmérője 70 mm. Magassága 65 mm.

De azért még vannak kissebek vagy nagyobbak, függ a fejlettségi koruktól is. Ami jellemző rájuk a tüskéjük rendkívül hosszúak és karcsú, kétszer akkora, mint a testük mérete. A szájnyílás mezője a váz alsó rész közepén található, a rágó készülékkel együtt az öt véső alakú foggal. Ezen a részen a tüskék kisebbek és világosabbak a többinél, többnyire a táplálkozást segítik. A tüske színezete nagyon változó, sötét fekete, sötét barnavörös vagy szalmasárga, de a színeket a környék ökoszisztémája is meghatározhatja, vagy a behatoló napfény is, ezek hatására megváltoztathatják a tüske színeit. A szájnyílás mezője a tengeri sünök sebezhető pontja, az ellensége a tengeri csillag, amely ki is használja ezt a lehetőséget. A táplálkozásuk: tengeri mohákat, algákat. tengeri szivacsokat, elhalt rákokat vagy halak maradványait is fogyasztják. A farnyílásuk a tengeri sünöknek általában a vázuk felső részének középen van. A tüskék között megfigyelhető valami mozgó nyüzsgő kisseb három ágú fogók (pedicelláriák) mintha csak élősködők lennének, de ezek a tengeri sün szervezetének része és különösen egyesek méreg fogók, amivel elkábítják és megfogják a kisebb vízi élőlényeket, amelyek a tüskék közé merészkednek. A tüskék között található számtalan vékonyfalú lábacska, csőtalpak, melyek az oxigén ellátást is biztosítják. Amit nagyon kedvelnek azok, a kisebb sziklaüregek, ahova oda is rögzítik magukat. Egyesek kagyló gyűjtögetők is, amelyeket magukkal cipelnek, ami mögé meghúzódnak, vagy elbújnak. A tömeges számuk a tengeri sün fajoknak, a fennmaradásuk és szaporodásuk annak tulajdonítható, hogy váltivarú faj, ami azt jelenti mikor egy szaporodási időszakban egy példány 20 millió lárvát képes termelni. A csirasejtek, különböző neműek, a vízben találkoznak, amelyek, ha nem estek prédául más vízi állatnak.

Szabálytalan tengeri sün.

Itt ezen a helyen a zátonyokon a többi tengeri sün között nem figyelhetünk meg egyetlen példányt sem, ezért körül vitorlázunk a környékén, addig is a bőséges alkalmat kihasználjuk és megfigyeljük, feljegyezzük az utunk alatt elénk táruló sekély tengert, vízi növényekkel, meg az előbukkanó vízi állatokkal.  De a célunk az, hogy megkeressük a homokosabb tengerfenéki részeket, zátonyokat, ahol a víz nem olyan mély. Először Nyugat fele indulunk. Az időjárás kedvező, enyhén fúj a szél, amit ki is használunk. A sekély víz minden irányban tele van búja növényzettel, zöldmoszatokkal, algákkal, egyes helyeken barnamoszatokkal, amelyek inkább sárgászöldek, a víz felszínen mintha nagyobb és kisebb hosszúkás vagy kerek hólyagocskákkal a növények végén, amelyek tartják, hogy el ne merüljenek, de ez csak látszat, mert ezek a növények, algák és a víz fenekére rögzítik magukat. Egyes vízi állatnak táplálék másoknak menedék. Néha előbukkan egy- egy sziklás zátony, mészkőzetek meg mohócok, korallok, tengeri szivacsok. Néhány részen nagy kerek zöld levelek, fehér meg rózsaszín, vagy bíboros virágokkal. A vízben megfigyelhetünk nagyobb és kisebb, kagylókat, csigákat, rákokat, halakat. A színük és formájuk rendkívül szépek és változatosak. A csigák nagyon színpompásak, egyesek torony csigák vagy kúp alakúak, de vannak kerek, sőt lapos csigák. A csigaházuk pompásak, talán megegyeztek, hogy a házuk mind balról jobbra csavarodik kifelé.  Az egyik fehér barna csíkos, vörös vagy ibolyaszínű, vannak pöttyösek és tüskések. Egyes csigaházakon zöld kis mohák vagy algák lengedeznek az áramlatok ritmusában, másokon kisseb élősködők tapadnak rájuk, ingyen utaznak ide oda   Az üres csigaházak, amelyekből a gazdát felfalták a ragadózók, mintha mozognának, de nem, néha kis ollócskák kandikálnak ki, kis rákok menedéket találtak maguknak. De most csak ennyit a csigákról később visszatérek a megfigyelésükre. Egy kicsit Észak-Nyugatra tértünk, a távolság, amit megtettünk körülbelül 6,6-7 mérföld (térség a mai Nádas völgye). Ahova érkeztünk É.sz. 46⁰.49′.15″. K.h. 23⁰.27′.07″. Kisebb nagyobb zátonyokon, a sziklák mész kőzetek, márgák és homok, Az úti célunk felkutatni bizonyos szabálytalan tengeri sünöket, korongokat vagy tengeri kekszeket (sea biscuits) A homokos rész, az aljzat a tenger fenekén, nagyon finom szemcsés, homokos üledék, bársonyos, és kis parányi kavicsokkal elvegyülve. A zöldmoszatok is kevesebbek, egyre több a kis moha állatocskák változatos sokasága. Máris feltűnt valami tenger fenekén egy-egy példány, mintha mozgolódva ássa be magát a homokba. Jobban felkutatjuk a környéket. És nemsokára meg is találtuk azt a helyet, ahol a kis szabálytalan tengeri sünök nagy létszámban elfoglalták a megfelelő környezetüket. A tüskéjük kis méretű a vázuk lapított. Átmerőjük a nagyoknak 50-55 mm a magasságuk 5-10mm. A tüskéjük bársonyos, barnásvöröses, sárgás, az egész vázat beborítják. A tüskék között úgy, mint a szabályos tengeri sünöknél kis fogók(pedicelláriák). A szájnyílás mezője alól van a középen, kisebb  rágószervezettel. A váz, mint általában a puhatestűeknél mészkőből áll, a felső részén amikor mozgatja bizonyos szerveit a tengeri sün(kopoltyúlábacskák) a váz felső részei feltűnik egy öt szirmú virághoz hasonló kép, meg a váz szerkezete, sok szimmetrikus körkörös lemezecskével borítva. A farnyílás a korong hátsó részén egy bevágásban, vagy a nagyobbaknak az alsó oldalon, a hátsó szél közelében. A mozgásuk lassú, ritkán változtatják a helyüket, félig beássák magukat a homokban. Váltivarúak, mint a többi tengeri sün a szaporodásuk is ugyan olyan. A táplálkozásuk algákból, vagy elhalt vízi állatok maradványai, amit bőven megtalálhatnak a tenger fenekén. Az ellenségük bizonyos ragadozó hal fajták.

Egy idézettel kezdem, amely így szól: „Vállald a kockázatot: írd le lehet, hogy rossz, de ez az egyetlen esélyed arra, hogy jó legyen, ha leírod”. (William Faulkner)                                                                                                                                              

Geológia, görög eredetű szó jelentése geo-föld, logos-tudás, röviden, föld, kőzetek ismerete tudománya, felépítése, szerkezete, történelme. A geológiát sok kőzet, ásvány és kövület gyűjtő hobbyként űzi. A gyűjtésnek is mint ennek a természettudománynak is van két meghatározó ága, az elméleti, vagyis mint leíró úgy mint -gráfia végű, és a módszeres vagy a pragmatikus, kereső, -logia végű, amit hogyha magunkra gondolunk és egy kicsit magyarosan átértelmezzük a -logos végű részt, vagyis a lógós, lézengő része a legizgalmasabb                                                              

Egy tudomány, amely sosem áll meg, a törvényei több milliárd éve elkezdődtek további milliárd évekig működni fog. A természetben a környezetben található dolgok megírták saját történelmüket, a hegyek, tengerek, a guruló kövek, kavicsok, a homok, a föld talajrétegekben őrzőt nyomok, maradványok. Sajnos, ezek nem olyan megírt történelemkönyvek, amelyet csak úgy leveszünk a könyvespolcról, szerencsére az emberi kíváncsiság a természet megismerése és felkutatása, tanulmányozása évszázadokon át lassan megismerhetjük ezeket a folyamatokat. Egy kicsit bonyolult mert minden tudomány, fizika, kémia, matematika, biológia, hidrológia csak a fontosabbakat említem, összejátszanak. A Természettudomány például, jól tudjuk, hogy az nem más mint az élő és élettelen természet jelenségeinek tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve. Ezek a tudományok a történelem során egyre fejlődtek, de ami a kövületek és ősmaradványok tanulmányozását illeti nem is vették komolyan, sőt, egyesek fölöslegesnek tartották, mások csak a természet játékának vélték. A 17-ik század végén egyes tudósok kezdtek rájönni, hogy ezek az ősmaradványok nem csak úgy véletlenül képződtek a földben, hanem nagyon is hasonlítanak egykori élőlények maradványaira, és ezért megállapították a fosziliák tudományát a Paleontológiát, a foszílía elnevezés vagy kövület a latin fossilis-ásatag-ból származik, még petrafact-nak is nevezik, ami a görög petra-kő és a latin factus-valamivé vált, származik. Ez a tudomány révén megindult a különböző Földtörténeti korok részletes tanulmányozása, felkutatása. a földkéreg egymásra telepedett rétegek sorrendje tanulmányozására szükség volt egy rendszer kialakítására, amely jellemző volt a különböző korszakokban. A kövületeket, amit találtak különböző föld rétegekben, ezek egykori élőlények maradványai tanúi azoknak a Földtörténeti koroknak. Az utolsó évszázadtól a máig a természettudósok, geológusuk arra a következtetésre jutottak behatottabban csak úgy lehet a legjobban tanulmányozni a geológiát, természettudományt, hogyha alkalmazzák minden tudomány vívmányait, beleértve a modern műszaki vizsgálati módszereket, egész a mesterséges intelligenciáig.

2.BÁCS-TOROK

Közelebbi és távolabbi környéke: E.nyi.: Nádas völgye.: É. Aszú patak völgye.: D. Kolozsvári medence.: DNy Kis Szamos völgye.: K. Hója

            Koordináták: Ész.46⁰.46’47”. Kh.23⁰30’51“

Hogyha megnéznénk a valóságban Kolozsvártól Északnyugatra 6 km-re az úgynevezett Hosszú patak völgyében, és Kisbács községhez tartozó terület. Egy hely, amelynek a történelme úgy, mint geológiai szempontból: földtani, litosztratigráfiája, évmilliók óta változó dombok, völgyek, törések, amelyet már számos természettudós, geológus meg egyetemi kutató nagyon terjedelmes irodalmat szerkesztettek. Ennek is köszönhető, hogy Európa egyik ritka nevezetes helye, Eocén kori törés rendszerek, földfelszíni terep változások, természetvédelmi terület. Sajnos ezek a tanulmányok meg irodalmak, nem nagyon ismeretesek a közvéleményben, vagy inkább csak azok ismerik, akik ebben a szakterületen tevékenykednek, Jobban ismerik ezt a helyet úgy, mint parapszichológiai jelenségek helye, amit a közmédia nagyon felkapott, aminek az eredménye, hogy nagyon sok turista felkeresi ezt a helyet a világ minden tájáról, például, a BBC hír portál, a világ legfélelmetesebb toplistáján ötödikként rangsorolta ezt a helyet, Bács-Torok-Hója erdőt.  Egy másik jellemzője, amiről talán nem sokan tudják, idézem: Bács (Nádasmenti j.) Barnás fehér, tömör, foraminiférás, középeocénkori (felső durva mészkő) a község tulajdonát képező és tőle 3 kmtrnyire D.K-re fekvő kőbányából, amely már emberemlékezet óta létezik. Ezen kőzetből 2x1x0.60 mtres darabok fejthetők, amelyeket, mint kitűnő építőkövek főleg Kolozsvárt értékesítenek, mint alap, párkány, és díszkövek továbbá lépcsőfokokat és síremlékeket is készítenek belőle ámbár ezen utóbbi czélra lágysága és gyors mállása miatt, nem a legalkalmasabb. Az évi termelés változó, de általában nem nagy. (M.K.Á.I.52-54)”. idézet, *(Magyar Korona Országai területén létező kőbányák.) Itt megemlíthető még a romai kori kolozsvári feltárások, a város alatti épületek maradványai meg kőtárgyak, síremlékek, amit a régészek találtak, persze nem valószínű, ezt senki sem vizsgálta meg ha Bács-Toroki kőbányából valók, de azért vannak történetek, amelyek arról szólnak, hogy a rómaiak innen fejtették a köveket. Amit még fontos megemlíteni, hogy itt a régészek egy úgynevezett Starcevo-Körös-kultúrához tartozó korai újkőkorszaki települést, temetkezési hely maradványait tárták fel, megközelítőleg, 8000 évvel ezelőtti csiszoltkő -korszak.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              

Mint aki nagyon kedveli a tengert a rengeteg élővilágával, nagy lelkesedéssel indulok egy a lakhelyhez közeli és környéki eocénkori korallzátonyos helyekre, na jó most nincs tenger, de volt és nem várjuk meg a valószínű következő tengert (250 millió év). Éppen ezért megpróbálom leírni, ami jellemző ezekre a helyekre, amit feltártak a geológusuk is, amit gyűjtöttem én is az évek során. A kőzetanyag, amit itt és a környéken gyűjtöttek az utóbbi két évszázadban az hatalmas. Ezeket a kövületeket nemcsak a helyi kolozsvári természettudományi múzeumban megnézhetjük, hanem a magyar vagy osztrák múzeumokban is, csak a bizonyos cédulákra kell figyelni, Az lehetséges, hogy egy része elveszett, vagy a háttérbe kerültek a történelem viszontagságai során, amit a múzeumok átvészeltek. Vagy csak a legszebbek kerültek kiállításra. Mikor belépsz egy természettudományi múzeumba, érdemes a részleteket is megfigyelni, a példányok lelőhelyei, a gyűjtés időpontja, a cédula szövegei elmesélik a határok változásait (magyar, osztrák, román).

De lássuk csak egy kicsit, hogy mit láttak vagy mit is kaptak a geológusok itt, a számtalan terepkutatásokon, a leírt szaktanulmányokban.

Eocén kori kövületdús mészkő rétegeket, mészkőfeletti berédi rétegek helyezkednek el, és bryozás márga rétegek, kőlencsék, tömegesen fellépő Nummulites fabiani-t tartalmazó mészmárgák, a berédi márgában, moha-állat telepek (Bryoza), nagyméretű osztriga típusú kagylók (Pycnodonte gigantica), Ritkában eocénkori fehér tündérrozsa kövület (Nymphaea cf. alba)., oolitos mészkőpadok, Vulsella dubia lumachell-pad, Echinodermek, vagyis tengeri sün kövületek, szirén fogakat is kaptak, változatos csiga kövületeket. Ezeket a földtani meghatározási fogalmakat, és a megtalált kövületeket csak egy részét felsoroltam röviden, ezek nagyon valós tények és megtalálható a helyi múzeumokban vagy különböző szakdolgozatokban. Majd később visszatérek ezekre a részletekre meg a különböző szakkifejezésekre, kövületek megnevezéseire, majd képekkel is megnézhetjük, sok a latin megnevezés is, de ez az általános nemzetközi szabvány besorolás, évszázadok óta, és ez a helyes, egy kicsit nehéz megjegyezni, de ezért vannak a lexikonok, világháló, és akit érdekli utánanéz. Azért megpróbálom megírni a magyar neveiket ahogy geológiai szakkönyvekben olvastam. Még ide sorolnám, ami csak nagyitóval látható, mint a gyöklábuak, moha-állatok burányok, puhányok, ezek mészhéjakból képződtek a mészkövek. A fennebbi felsorolt rétegek nem egy bizonyos sorban ülepedtek, ugyanazok a kőzet faj különböző időben különböző rétegekben vannak lerakodva.  A folytatás következik.